Oldal 40 [40]
II. Történetmesélés az információs korban
A számítógép az információ korának, az információs társadalomnak a szimbóluma,
amely a valaha létezett legtöbb adat tárolására képes külső tárhely, valamint nagy
mennyiségű adattal képes az embernél sokkal gyorsabban műveleteket végezni.
Manovich (2001) szerint az internet különösen kedvez az adatbázis-típusú kul¬
turális formák megjelenésének (mint például az enciklopédikus adathalmazok¬
nak), amelyeknek - a többnyire listázott formában megjelenő - elemei között nem
található kauzális és időbeli kapcsolat, s ez szemben áll az emberiség kulturális ki¬
fejezésmódjára dominánsan jellemző linerális narratív jelleggel. Az ezredfordulón
Manovich még úgy látta, hogy az új média világában az adatbázis katalogizáló, in¬
dexelő természete a domináns, és a narratívaalkotás legfeljebb egyéni útvonalak
kiépítésén keresztül válik lehetővé. Az interneten található információk erdejében
az adatok közötti kapcsolat hiperlinkeken keresztül manifesztálódik, amely ugyan
kontextusba helyezi az információt és az információk végtelen információs hálóza¬
tát hozhatja létre, ez mégsem a megszokott narratív struktúra segítségével megvaló¬
suló tudástranszfer. Manovich úgy vélte, hogy az új média tervezőinek legnagyobb
kihívást jelentő feladata az, hogy hogyan egyesítsék az adatbázist és a narratívát.
A számítógépes narratológia azt vizsgálja, hogyan lehet algoritmikusan leírni
a narratívumot és annak értelmezését. A tudományterület kutatásai főként nyel¬
vészeti alapvetésekre épülő mesterségesintelligencia-kutatások (Mani, 2013). Ké¬
zenfekvő megoldás lehetne, hogy az emberiség a komputációt és a mesterséges in¬
telligenciát alkalmazza elbeszélések generálására. A GPT-3 algoritmus koherens
blogbejegyzéseket* generált (Raevskij, 2020), de a mesterséges intelligencia a meg¬
lévő struktúrák modellezésével és elemzésével képes recepteket kreálni? vagy ép¬
pen Eurovíziós dalt írni" is.
A narratív struktúrák és a számítástechnika kapcsolata azonban nem ezen a te¬
rületen teljesedett ki. Bár a web 1.0 is lehetővé tette a narratív formák megjeleníté¬
sét a hírportálokon és magánlevelezésekben, az igazi narratív fordulatot a web 2.0
megjelenése hozta el. Az internet már nemcsak a tönegkommunikáció hagyomá¬
nyos modellje szerinti egyirányú információközlésre volt alkalmas, hanem megje¬
lent a hálózaton keresztüli személyközi interakciók lehetősége is.
4 https://news.ycombinator.com/submitted?id=adolos
https://soullessfood.com/
° https://www.youtube.com/watch?v=4MKAf6YX_7M