Oldal 82 [82]
OCR
7.5. SZÓKINCSTANÍTÁS A DIALÓGUSALAPÚ NYELVOKTATÁSBAN a szokásos tantermi elemekről: egyszerűbbé és természetesebbé válnak a dialógusok, ha a gyerekek nem asztalnál vagy padban, hanem körben ülnek, pl. szőnyegen vagy kispárnákon, ahonnan könnyen felállhatnak, mozoghatnak. Ez vélhetően felszabadítja a tanulókat, illetve így könynyebb életszerű, kommunikációra buzdító helyzeteket kelteni. ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A FEJEZETHEZ 1. Ismertesse a dialógus alapú nyelvtanítás algoritmusát! Értelmezze a tanár órai szerepét a dialógus alapú nyelvtanításban! 3. Gyűjtsön olyan beszédhelyzeteket, amelyek természetes módon késztetik kommunikációra a nyelvtanulókat! 7.5. SZÓKINCSTANÍTÁS A DIALÓGUSALAPÚ NYELVOKTATÁSBAN Ha letesszük a voksunkat a dialógusban történő nyelvtanítás mellett, érdemes a szókincstanítást is ezzel a módszerrel megvalósítani, és nem szükséges hagyományos szókincsalapozásnak (mint pl. , egyke" szavak bemutatása (Bárdos 2000), szótározás) megelőznie a párbeszédek bemutatását. A már iskolába járó gyerekek esetében gyakran igen intenzív szókincsfejlesztésre van szükség a nyelvi hátrány mielőbbi leküzdése, a mielőbbi értés, a beszéd megindulása érdekében. A hagyományosnak nevezhető szókincstanítási módszerek egy része (pl. szómezős szókincstanítás) egy ilyen helyzetben kevéssé célravezető. A dialógusokban történő tanítás nem jelenti azt, hogy elvetnénk a szótanítás lehetőségét, nem zárja ki ahagyományos szókincsfejlesztést, azzal együtt is alkalmazható, és inkább a prezentáció és a gyakorlás területén jelent más jellegű megközelítést. Egy-egy egyszerű kérdés beiktatásával az egyes lexikai elemek is prezentálhatók, szemléltethetők dialógusban. A szótanítás során azonban még fontosabb a , lecsupaszított", egyértelműen azonosítható beszédhelyzet, különösen akkor, ha közvetítő nyelv támogatása nélkül kell dolgoznunk. Fontos azonban, hogy a tanított szavakat mielőbb dialógusba helyezzük, olyan beszédhelyzetekbe, melyek a gyermekek számára relevánsak, amelyeket a gyerekek is élőnek éreznek. + S1 e
