Oldal 61 [61]
OCR
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE részből áll: a gyermeknek meg kell jegyeznie valamit, ami kapcsolódhat egy más nyelven lévő, általa már ismert lexikai elemhez, és meg kell tudnia nevezni azt magyarul. Első lépésben a tárgyak vagy szóképek jelentéséhez kapcsolódó szót kell rögzíteni, amelyhez kapcsolódik a kiejtés is. Ezen keresztül először egy auditív, vizuális és motoros memóriatréning történik, majd az ismert szóalakokkal és tárgyakkal vagy képekkel több elemre kiterjedő memóriaműködést váltunk ki. Ilyen feladatok lehetnek a különböző letakarós játékok, amelyek során előre megadott ideig nézik a gyermekek a tárgyakat, aztán letakarjuk azokat, és meg kell nevezni minél többet közülük. A képes párkereső memória játék során (pl. ellentétek keresése, tárgyak és személyek keresése, évszakok és tevékenységek, utazás és ruhadarabok párosítása) a gyermekek remekül gyakorolják a szavak jelentését, a kiejtést, és edződik a memóriájuk. A memória és figyelem szókinccsel történő összekapcsolására és erősítésére szolgáló további tevékenység lehet a kakukktojás keresése emlékezetből: Melyik az a tárgy, amelyik nem illik a többi közé? A szószintről elmozdulva a szókapcsolatokra vagy mondatokra való emlékezés is jó gyakorlási terep például a gyorsposta játékban, ahol szókapcsolatokat, esetleg neveket érdemes megadni. Vagy mondatokat súgni egy kisgyermeknek, amit ő eljátszik, a többiek kitalálják, mi lehetett az eredeti mondat. Mit súgtam? (Adj egy ceruzát Marcinak!), vagy ez utóbbi két játék vegyítése, amikor segíti a gyorspostában részt vevőknek a mondat jelentésének beazonosítását. A figyelem élesítését célozza a Mi változott a szobron? vagy ugyanez rajzban: Mi változott a képen?; kérdések vagy éneklés közben más szót éneklünk és kérdezzük: Mi változott a dalban? A térbeli tájékozódás fejlesztése általános célja az óvodai foglalkozásoknak. A mozgáshoz kötött térbeli orientáció és az ezekhez kapcsolódó iránykifejezések jól összekapcsolhatóak, és nagyon fontos elemei a kommunikációnak, így pl. az irányokra használt szavak: jobbra, balra, fent lent, valamint a kapcsolódó utasítások: Menj jobbra! Egyenesen előre, aztán kanyarodj jobbra! Ide sorolható még a helymegnevezések és az irányultság kifejezésére használt elemek, az igekötők és a névutók tanítása. Ennek során a téri orientáció nyelvi fogalmi tere kapcsolódik össze a mozgásokkal és a kisgyermekek motorikus érzékleteivel. Ez segíti egyfelől az irányok nyelvi kifejezésének rögzítését, másfelől pedig az eltérő vizuális kultúrában szocializálódott kisgyermek át tud állni a magyar nyelvhez kapcsolódó vizuális irányultságra, vagyis a balról jobbra tartóra s 60"
