Oldal 61 [61]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
részből áll: a gyermeknek meg kell jegyeznie valamit, ami kapcsolódhat
egy más nyelven lévő, általa már ismert lexikai elemhez, és meg kell tud¬
nia nevezni azt magyarul. Első lépésben a tárgyak vagy szóképek jelen¬
téséhez kapcsolódó szót kell rögzíteni, amelyhez kapcsolódik a kiejtés is.
Ezen keresztül először egy auditív, vizuális és motoros memóriatréning
történik, majd az ismert szóalakokkal és tárgyakkal vagy képekkel több
elemre kiterjedő memóriaműködést váltunk ki. Ilyen feladatok lehetnek
a különböző letakarós játékok, amelyek során előre megadott ideig nézik
a gyermekek a tárgyakat, aztán letakarjuk azokat, és meg kell nevezni
minél többet közülük. A képes párkereső memória játék során (pl. ellen¬
tétek keresése, tárgyak és személyek keresése, évszakok és tevékenysé¬
gek, utazás és ruhadarabok párosítása) a gyermekek remekül gyakorol¬
ják a szavak jelentését, a kiejtést, és edződik a memóriájuk. A memória
és figyelem szókinccsel történő összekapcsolására és erősítésére szolgáló
további tevékenység lehet a kakukktojás keresése emlékezetből: Melyik
az a tárgy, amelyik nem illik a többi közé? A szószintről elmozdulva
a szókapcsolatokra vagy mondatokra való emlékezés is jó gyakorlási te¬
rep például a gyorsposta játékban, ahol szókapcsolatokat, esetleg neveket
érdemes megadni. Vagy mondatokat súgni egy kisgyermeknek, amit ő
eljátszik, a többiek kitalálják, mi lehetett az eredeti mondat. Mit súgtam?
(Adj egy ceruzát Marcinak!), vagy ez utóbbi két játék vegyítése, amikor
segíti a gyorspostában részt vevőknek a mondat jelentésének beazonosí¬
tását. A figyelem élesítését célozza a Mi változott a szobron? vagy ugyan¬
ez rajzban: Mi változott a képen?; kérdések vagy éneklés közben más szót
éneklünk és kérdezzük: Mi változott a dalban?
A térbeli tájékozódás fejlesztése általános célja az óvodai foglalkozá¬
soknak. A mozgáshoz kötött térbeli orientáció és az ezekhez kapcsolódó
iránykifejezések jól összekapcsolhatóak, és nagyon fontos elemei a kom¬
munikációnak, így pl. az irányokra használt szavak: jobbra, balra, fent
lent, valamint a kapcsolódó utasítások: Menj jobbra! Egyenesen előre,
aztán kanyarodj jobbra! Ide sorolható még a helymegnevezések és az
irányultság kifejezésére használt elemek, az igekötők és a névutók taní¬
tása. Ennek során a téri orientáció nyelvi fogalmi tere kapcsolódik össze
a mozgásokkal és a kisgyermekek motorikus érzékleteivel. Ez segíti egy¬
felől az irányok nyelvi kifejezésének rögzítését, másfelől pedig az eltérő
vizuális kultúrában szocializálódott kisgyermek át tud állni a magyar
nyelvhez kapcsolódó vizuális irányultságra, vagyis a balról jobbra tartóra
s 60"