Seite 58 [58]
5.6. A FOGLALKOZÁSOK MENETE
hol tart. A beépülés gyorsasága nagy mértékben függ attól, hogy a kis¬
gyermek mennyire képes kapcsolódni az óvodai csoportjának társas kö¬
zegébe, illetve hogy a családjában vagy aszomszédságában mennyire van
lehetősége magyar nyelvű beszélgetéseket hallania, azokba bekapcso¬
lódnia. Az elvontabb kifejezések bevezetésével érdemes várni, ameddig
konszolidálódnak az alapelemek. A kisgyermek persze már akkor is hall
elvontabb elemeket tartalmazó megnyilvánulásokat, hozzászokik, lehet,
hogy érti a jelentésük egy bizonyos tartományát, sőt előfordulhat, hogy
elkezdi használni is ezeket. Akiknél ezeket az elemeket megjelenni látjuk,
érdemes rászánni a foglalkozások közben annyi időt, hogy megbizonyo¬
sodjunk a tudásuk mélységéről.
Az iskolaelőkészítő nyelvi tevékenységek között kulcsfontosságú sze¬
repet tölt be a hallás utáni szövegértés fejlesztése. A nyelvi tartalmak
ilyenkor jelennek meg egymással összekapcsolódva, amely sajátosság
nagy kihívást okozhat a kisgyermekeknek. Egyszerre sok szempont jele¬
nik meg, a szövegnek vannak elemei, amelyek beazonosíthatóak, vannak,
amelyek ismerősek, és vannak, amelyek teljesen idegenek. A feladathely¬
zetben a pedagógus mesél. A kezdeti szakaszban érdemes a mesét fejből
mondani, mert ez közelebb áll a beszélt nyelv hanghordozásához, és
a szemkontaktust könnyebb tartani a hallgatósággal, amelyből visszajel¬
zést kaphatunk arra, hogy tudják-e követni a mese eseményeit. A jelen¬
téstársítás elősegítéséhez érdemes bábokat, eszközöket és rajzokat hasz¬
nálni, hogy a kulcsmozzanatokat meg tudják ragadni a szövegfolyamból.
Az érzelmi állapotokat és változásukat jól érzékeltethetjük dramatizált
előadásmóddal. A dramatizáláshoz kapcsolódó módszerek a történet
elmesélésén keresztül ösztönzik a gyermekek szabad beszédét, amely
megfigyelhető abban, hogy átveszik a pedagógus beszédének prozódiai
mintázatát. A kezdeti szakaszban ez sokszor csak formailag valósul meg,
és nincs valódi mondanivaló, de a formai megjelenése már jelzi, hogy
lassan elérkezik a tartalommal való kitöltése is (Schmidt 2012). A magyar
mesékre jellemző alaphelyzetek, szereplők és események megismerése
után a szabad mesélést felválthatja a meseolvasás. Felolvasáskor a hang¬
hordozás és a szöveg elhangzásának tempója általában gyorsabb, mint
beszéd során. Az összetett mondatok szegmentálása eltér a szabad be¬
szédtől, így más prozódiai sajátosságok válnak transzparensekké, ame¬
lyek később kisiskolásként az olvasáskor felidéződnek majd, és érthetőb¬
bé válik számukra az olvasott szöveg. Ez a folyamat hangos olvasáskor