Oldal 48 [48]
OCR
5.2. AZ ISKOLAKESZULTSEG DEFINIALASA KULFOLDI GYERMEKEK ESETÉBEN eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy az iskola előtti programok rövid távon segítik a gyermekeket a sikeres iskolai részvételben, hosszú távon pedig a munkaerőpiacon a magasabb bérhez jutásban van szerepük (Dumas-Lefranc 2010). A hasonló rendszerben működő norvég oktatási és nevelési intézményekben végzett kutatási eredmények is a franciaországi tapasztalatokat támasztják alá mind a sikeres iskolai, mind a munkaerőpiaci részvétel tekintetében (Havnes-Mogstad 2011). Németország különböző tartományait jól szervezett óvodai és bölcsődei ellátás jellemzi, ami az elmúlt évtizedben átrendeződést mutat: a bölcsődék és az óvodák egy intézménybe szerveződnek, és így látják el a különböző életkori csoportokat fejlesztéssel. A német törvényhozóknak az a céljuk, hogy valamennyi három és hat év közötti gyermek számára lehetőség nyíljon az iskolát megelőző fejlesztési programban való részvételre. A programok lényeges törekvése, hogy a gyermekek személyiségfejlődését olyan irányba tereljék, hogy autonóm és felelősségteljes felnőttek váljanak belőlük, továbbá segítséget nyújtsanak a családoknak a gyermeknevelés terén, végül pedig, hogy a szülők össze tudják egyeztetni a gyermekekre irányuló gondoskodást a munkavállalással (Baeumer-Linberg-Rossbach 2013). 5.2. AZ ISKOLAKESZULTSEG DEFINIALASA KÜLFÖLDI GYERMEKEK ESETÉBEN A fentebb leírt óvodai nevelési programokra vonatkozó kutatási eredmények elsősorban az adott ország állampolgáraira vonatkozó szabályozásokra fókuszáltak. Az említett országokban ugyanakkor jelentős számú külföldi is él, akiknek a kisgyermekeit érinti az óvodai nevelésbe való bekapcsolódás. Az Európai Unióban működő oktatási rendszerek összehasonlítása alapján Herzog- Punzenberger (2016) összeállított egy kritériumrendszert, amely lefedi az Európai Unióban az iskolába való bekapcsolódáshoz szükséges feltételeket, különös tekintettel a migráns hátterű tanulók csoportjára. Ebben a tanulmányban Magyarország is említésre kerül, mint példa azokra az országokra, ahol ugyan a 15 évnél fiatalabb külföldi gyerekek száma a teljes népesség 0,5960-a alatt marad, viszont a társadalomban jelen vannak olyan nemzetiségi kisebbségek, amelyek nem + A7 +
