a pedagógusoknak önerőből kell kialakítaniuk a megfelelő nyelvi integrá¬
ciós feltételeket. Ebben a munkában segítséget jelentenek a magyarorszá¬
gi egyetemeken működő tanárképzési helyszínek mint a Károli Gáspár
Református Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és
a Szegedi Tudományegyetemen. A tanárképzésben helyet kapnak a ma¬
gyar mint idegen nyelv tanításához kapcsolódó nyelvészeti diszciplínák
és módszertani kurzusok. Az elméleti képzésen túl tanítási gyakorlaton
vesznek részt a hallgatók, ahol tapasztalatra tehetnek szert a tanításban
is. A képzésekről kikerülő kollégák az iskolákban tudják hasznosítani
tudásukat az odajáró tanulók magyar mint idegennyelv-tanítása során.
Az egyetemi oktatóhelyeken kívül jelentős szerepet vállalnak a nyelv¬
könyvkiadási műhelyek a tananyagkészítés tekintetében. Erről részlete¬
sen a 4. fejezetben írunk.
Magyarországon nagy múltra tekint vissza az óvoda intézménye,
az első óvodát 1828-ban alapította Brunszvik Teréz (Hornyák 2003: 7).
A jelenlegi óvodai rendszer alapját az 1971-ben bevezetett Az óvodai
nevelés programja című dokumentum adja, amely a korábbi — a II. vilag¬
háború utáni — programoktól eltérően a gyermekközpontú szemléle¬
tet hangsúlyozta. A mostani formájában működő intézményes rendet
a program 1989-ben toväbbfejlesztett változata szabályozza (Molnár—
Pälfi-Szerepi-Vargäne Nagy 2015).
A nemzetközi iskolákban a magyar nyelv a státuszából következően
különböző keretek között oktatott tantárgy. Az egy tanítási nyelvű is¬
kolákban általánosságban jellemző, hogy kötelező tantárgyként jelenik
meg a kulturális orientáció a nem magyar első nyelvű diákok számá¬
ra. Emellett választható az iskolák szakköri kínálatában a magyar mint
idegen nyelv kurzus, amelynek keretében a gyermekek párhuzamosan
ismerkednek meg a befogadó ország nyelvével és kultúrájával. A két okta¬
tási nyelvet használó iskolákban általában kötelező a magyar nyelv mint
tantárgy valamennyi gyermek részére. A nem magyar első nyelvű gyer¬
mekek idegen nyelvként, a kétnyelvűek másodnyelvként vagy első nyelv¬
ként tanulják a magyar nyelvet. Ezekben az intézményekben az oktatás
jellemzően két különböző, azonban egymásba kapcsolódó rendszerben
valósul meg. A magyarul nem tudó gyermekek kezdő szintről tanulják
a nyelvet. Évekre lebontott tanmenet tartalmazza a témákat, a nyelvi
funkciókat, nyelvi formákat és a készségfejlesztés szakaszait, amely ele¬
mek általában egy tananyaghoz igazodnak. A tanmenet szabályozza,