Page 33 [33]
OCR
3. A NYELVTANÍTÁS CÉLCSOPORTJAI ÉS HELYSZÍNEI milyen fejlettségi szinten áll, módjában állt-e egyáltalán iskolába járni, valamint a szülők iskolázottságából fakadóan a családi háttér menynyire tudja támogatni a gyermeket az integráció terén. Ezekre választ keresve és a komplex nyelvi szintfelmérés tipológiáját alkalmazva a pedagógus segítséget kaphat a gyermek első nyelvi kompetenciabázisáról, és könnyebben dönthet a fejlesztési irányról. Az integráció útján a gyermekeknek elsősorban arra van szükségük, hogy képesek legyenek a már meglévő saját képességeiket és készségeiket olyan módon használni, amely hozzáférést biztosít az iskolai élethez: a társas közeghez és a tudás megszerzéséhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermekek képesek legyenek egyrészt a saját képességeik és készségeik minél jobb kiaknázására a nyelvtudás és a szaktárgyak elsajátítása során, valamint a szociális kapcsolataik kiépítésekor; másrészt az oktatási intézmény képes legyen — sok más funkciója mellett — úgy funkcionálni, mint egy kompetens befogadó közösség, amely az elfogadó és támogató képességét tudatosan építi be az iskolai beilleszkedés facilitálásába (Bak 2012, Schmidt 2018a). Az oktatási intézmények támogatási rendszerét a Nemzeti Alaptanterv (NAT) hivatott biztosítani, amely a jelenlegi hatályos szabályozás szerint még kitér egy ponton a magyar mint idegen nyelv és a migráns tanulókkal kapcsolatos tanítási gyakorlat szabályozására. Célként megfogalmazza, hogy a migráns és az idegen anyanyelvű diákok a magyar közoktatás rendszerébe való belépését és a sikeres teljesítést segítse. Ezen túl a magyar mint idegen nyelv oktatása az élő idegen nyelv műveltségi terület része, viszont , rugalmasan alkalmazkodik a diákok sajátos helyzetéhez, nyelvtudásához.", majd kitér a kulturális beilleszkedés fontosságára mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten (NAT 2012: 106). A NAT említett részében a magyar mint idegen nyelv tantárgyi tartalmának szabályozását a kerettantervek hatáskörébe utalja. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján közzétett kerettantervekben azonban nem szerepel a magyar mint idegen nyelv tantárgyra vonatkozó szabályozás, még a tantárgy nevének az említése szintjén sem (vö: OFI honlap). Az általános iskola 1—4. és 5—8. évfolyam kerettanterveinek idegen nyelvi részét vizsgálva nem található utalás a magyarra mint idegen nyelvre. Az oktatást szabályozó dokumentumok vizsgálata során láthatjuk, hogy az iskolák az elvi támogatáson túl nem kapnak segítséget a magyar mint idegen nyelv tanítása terén. Az intézményvezetőknek és + 32 +
