Oldal 33 [33]
3. A NYELVTANÍTÁS CÉLCSOPORTJAI ÉS HELYSZÍNEI
milyen fejlettségi szinten áll, módjában állt-e egyáltalán iskolába járni,
valamint a szülők iskolázottságából fakadóan a családi háttér meny¬
nyire tudja támogatni a gyermeket az integráció terén. Ezekre választ
keresve és a komplex nyelvi szintfelmérés tipológiáját alkalmazva a pe¬
dagógus segítséget kaphat a gyermek első nyelvi kompetenciabázisá¬
ról, és könnyebben dönthet a fejlesztési irányról. Az integráció útján
a gyermekeknek elsősorban arra van szükségük, hogy képesek legyenek
a már meglévő saját képességeiket és készségeiket olyan módon hasz¬
nálni, amely hozzáférést biztosít az iskolai élethez: a társas közeghez és
a tudás megszerzéséhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyermekek
képesek legyenek egyrészt a saját képességeik és készségeik minél jobb
kiaknázására a nyelvtudás és a szaktárgyak elsajátítása során, valamint
a szociális kapcsolataik kiépítésekor; másrészt az oktatási intézmény
képes legyen — sok más funkciója mellett — úgy funkcionálni, mint egy
kompetens befogadó közösség, amely az elfogadó és támogató képessé¬
gét tudatosan építi be az iskolai beilleszkedés facilitálásába (Bak 2012,
Schmidt 2018a).
Az oktatási intézmények támogatási rendszerét a Nemzeti Alaptanterv
(NAT) hivatott biztosítani, amely a jelenlegi hatályos szabályozás szerint
még kitér egy ponton a magyar mint idegen nyelv és a migráns tanulók¬
kal kapcsolatos tanítási gyakorlat szabályozására. Célként megfogalmaz¬
za, hogy a migráns és az idegen anyanyelvű diákok a magyar közoktatás
rendszerébe való belépését és a sikeres teljesítést segítse. Ezen túl a ma¬
gyar mint idegen nyelv oktatása az élő idegen nyelv műveltségi terület
része, viszont , rugalmasan alkalmazkodik a diákok sajátos helyzetéhez,
nyelvtudásához.", majd kitér a kulturális beilleszkedés fontosságára
mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten (NAT 2012: 106). A NAT
említett részében a magyar mint idegen nyelv tantárgyi tartalmának
szabályozását a kerettantervek hatáskörébe utalja. Az Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján közzétett kerettantervekben azonban
nem szerepel a magyar mint idegen nyelv tantárgyra vonatkozó szabá¬
lyozás, még a tantárgy nevének az említése szintjén sem (vö: OFI hon¬
lap). Az általános iskola 1—4. és 5—8. évfolyam kerettanterveinek idegen
nyelvi részét vizsgálva nem található utalás a magyarra mint idegen
nyelvre. Az oktatást szabályozó dokumentumok vizsgálata során lát¬
hatjuk, hogy az iskolák az elvi támogatáson túl nem kapnak segítséget
a magyar mint idegen nyelv tanítása terén. Az intézményvezetőknek és
+ 32 +