OCR
3.1. A GYERMEK ÉS TANULÓI CSOPORTOK BEMUTATÁSA nem tudó gyermekek számát a statisztikai adatok rövid áttekintéséből állapíthatjuk meg. A statisztikai adatgyűjtés módszertanához a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találhatók az irányelvek és az adatforrások. A nemzetközi vándorlás vonatkozásában a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárt a statisztika a következőképpen definiálja: ,az a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az adott év január 1-jén életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott". A statisztikai évkönyvben 2019. január 1-vel bezárólag, az elmúlt négy évben megjelent adatok alapján, a Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 153 600 fő (Magyarország, 2015, 2016: 21; 2017: 22) és 172 600 fő között mozgott (Magyarorszäg, 2018-2019: 122). Ezek a számadatok azokra vonatkoznak, akik az adatfelvétel idején legális, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkeztek. A számadat hazánk népességének 1,5—1,8 96-át teszi ki: Magyarország lakossága 2015-ben 9 millió 823 ezer (Magyarország, 2015—2016: 9), 2019. január 1-én pedig 9 millió 764 ezer fő volt (Magyarország, 2018—2019: 112). Származási országokra lebontva a 2015-ös és a 2018-as évek alatti adatbemutatási módok eltérnek egymástól, így a különböző évek migrációs számadatai az összevetéshez kevésbé jól használhatóak. A számadatoktól eltekintve a származási helyek — kontinensek és országok — tekintetében azonban látható, hogy a legjelentősebb az Ázsiából érkezők száma: Kínából és Vietnámból 24-28% között mozog a bevándorlók száma, míg az Afrikából érkezők százalékos aránya 3—3,996 közötti, az amerikai kontinens esetében pedig 3—3,596 az arányszám (Magyarország, 2015—2016: 20; Magyarország 2018, 2019: 123). A hazánkba érkezők túlnyomó többsége, kétharmad része (2015-ös adat) illetőleg 6496-a (2018-as adat) Európából, jelentős részük a szomszédos országokból: Romániából (12%), Ukrajnából (129), Szlovákiából (5,4990), illetve Németországból (9,396) érkezett (2018-as adat, 2015-ben nem szerepeltek százalékos adatok a statisztikában). Az elmúlt néhány év statisztikai adataiból látható, hogy a hazánkba érkezők egy harmada olyan térségből származik, ahol más írásrendszert használnak. További egy harmadról feltételezhetjük, hogy nem beszélnek magyarul az érkezésük pillanatában. A felsorolt statisztikai adatokban szerepelnek azok a gyermekek és a tanulók is, akik iskolakötelesen érkeznek Magyarországra. A nem magyar állampolgár kiskorú abban az esetben válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve tankötelessé Magyarországon, «27 «