OCR
3. A NYELVTANÍTÁS CÉLCSOPORTJAI ÉS HELYSZÍNEI További nehézséget jelenthet az intézmények problémaérzékenységének hiánya, pedig az oktatási intézmény mérhetné fel a kisgyermekek és a tanulók igényét. A nyelvtanulási igények felmérése vezethet konkrét szervezeti lépésekhez, amit a magyar nyelv tanulásának órarendi keretekbe illesztése követ. Ezzel szemben az esetek többségében a gyermekek belépnek az intézményesített oktatás keretrendszerébe, majd magukra maradva sajátítják el a magyar nyelvet, ahogyan és amennyire erre önállóan, megfelelő támogatás hiányában képesek. A kommunikációs helyzetek és a nyelvek tudásának mértéke közötti kölcsönhatásból alakul ki az egynyelvű beszélőből a kétnyelvű nyelvhasználó. A definíciós sokszínűséghez való újabb lényeges hozzájárulás lehet az ún. bejóslás képessége (Schmidt 2020), amely az egyén nyelvhasználati nívójából eredeztethető. Ennek meglétekor nevezünk egy gyermeket kétnyelvű nyelvhasználónak, amikor képessé válik bármelyik nyelven a helyes elemek bejóslására. Vagyis lexikai és nyelvi formák esetében a kontextusból következtetve meg tudja állapítani, hogy két alak közül melyik a helyes, vagy helyesebb. Ennek meglétekor beszélhetünk arról, hogy kialakult az első nyelvi beszelöre emlékeztető nyelvspecifikus nyelverzek. 2018-2019-ben vegzett kutatási eredmények alapján látható, hogy a gyermekek a nyelverzekükre hivatkoznak, amikor bizonyos lexikai és nyelvi elemek helyességéről kell dönteniük. A kutatás egy másik eredménye, hogy a helyesség megítélésén túl, számukra teljesen ismeretlen tudományos területről származó szövegeknél is ki tudják választani az odaillő szót, még az egymáshoz jelentésükben vagy nyelvi formájukban közel álló alakok közül is. A kutatás során a helyes alakok indoklásában elsöprő arányú volt a , Jem tudom, miért, így hangzik jól" válasz (Schmidt 2020). Kötetünkben a magyarul még egyáltalán nem, vagy csak egészen kezdő szinten beszélő gyermekek és tanulók nyelvtudásának fejlesztéséhez nyújtunk segédletet. Így elsősorban a nem magyar első nyelvűeknek, akik a magyar nyelvet idegen nyelvként kezdik tanulni. 3.1. A GYERMEK ÉS TANULÓI CSOPORTOK BEMUTATÁSA A magyarországi nevelési és oktatási intézményhálózatba érkező gyermekek és tanulók száma alapvetően meghatározza az intézményeknek a magyar mint idegen nyelv oktatásához való viszonyát. A magyarul « 26 ¢