Page 14 [14]
OCR
1.1. A NYELVTANÍTÁS-NYELVTANULÁS HUMÁN OLDALA nyelvtanulási szándékot a gyermekekben. Valószínű, hogy azért vannak gyermekkorú nyelvtanulóink, mert tanulniuk kell magyarul, vagy a szülők, vagy a Magyarországra település, vagy az oktatási intézmény nyomására. Ez pedig kihat a folyamat minőségére, gyakran vezet alulmotiváltsághoz, akár a motiváció teljes hiányához is. Nagyvárosokban, a fővárosban gyakori, hogy a gyermekek a magyar iskolarendszer keretében tanulnak magyarul, gyakran egy-egy intézményben, osztályban többen is, illetve nem magyar tanítási nyelvű iskolákban; vidéken azonban, ahol egy-egy adott helyen, iskolában csak néhány nem magyar anyanyelvű tanuló, gyermek jelenik meg, különösen nehéz a nyelvi integrálás (vö. Nagyházi 2018). A család mint szociális háttér és tanulási környezet minden más nyelvtanulói csoportnál nagyobb mértékben hat a nyelvtanulás sikerére a gyermekek esetében. A gyermek számára meghatározó személyek hozzáállása a magyar nyelvhez, a nyelvtanulás szükségességéhez, türelme a nyelvi sikerek elvárásában, támogatása a nyelvtanulásban és együttműködése a nyelvet tanító pedagógussal/intézménnyel a sikeres nyelvtanitäsi-nyelvtanuläsi folyamat egyik zäloga. Kihat a rendszer tényezôire az is, ha a magyartanulás nem a mindennapok, az iskolai integráció feltétele, hanem a származás, az ,elődök nyelvéhez" (Éder 1991) való kapcsolódás a cél, esetleg éppen a szülők, nagyszülők elvárásainak engedve. A származásnyelvi, érzelmi alapú, az anyaországtól távoli (pl. ÉszakAmerika) magyartanulás is ütközhet nehézségekbe; mind a nyelvtanuló motivációját, mind a tanulás sikerét befolyásolhatja, ha a magyar — mint a származásból adódó nyelv — nem jelent értéket a családot befogadó társadalom számára (Nagy 1970). Összegezve: a magyarul tanuló gyermekek oktatását elsősorban befolyásoló tényezők: s életkor, + az anyanyelv-elsajätitäs szintje, ällapota, + idegennyelv-ismeret, + motiváció, s nyelvtanulási cél, s családi háttér. +13 +
