Oldal 14 [14]
1.1. A NYELVTANÍTÁS-NYELVTANULÁS HUMÁN OLDALA
nyelvtanulási szándékot a gyermekekben. Valószínű, hogy azért van¬
nak gyermekkorú nyelvtanulóink, mert tanulniuk kell magyarul, vagy
a szülők, vagy a Magyarországra település, vagy az oktatási intézmény
nyomására. Ez pedig kihat a folyamat minőségére, gyakran vezet alul¬
motiváltsághoz, akár a motiváció teljes hiányához is. Nagyvárosokban,
a fővárosban gyakori, hogy a gyermekek a magyar iskolarendszer ke¬
retében tanulnak magyarul, gyakran egy-egy intézményben, osztály¬
ban többen is, illetve nem magyar tanítási nyelvű iskolákban; vidéken
azonban, ahol egy-egy adott helyen, iskolában csak néhány nem magyar
anyanyelvű tanuló, gyermek jelenik meg, különösen nehéz a nyelvi in¬
tegrálás (vö. Nagyházi 2018).
A család mint szociális háttér és tanulási környezet minden más
nyelvtanulói csoportnál nagyobb mértékben hat a nyelvtanulás sikerére
a gyermekek esetében. A gyermek számára meghatározó személyek hoz¬
záállása a magyar nyelvhez, a nyelvtanulás szükségességéhez, türelme
a nyelvi sikerek elvárásában, támogatása a nyelvtanulásban és együtt¬
működése a nyelvet tanító pedagógussal/intézménnyel a sikeres nyelvta¬
nitäsi-nyelvtanuläsi folyamat egyik zäloga. Kihat a rendszer tényezôire
az is, ha a magyartanulás nem a mindennapok, az iskolai integráció
feltétele, hanem a származás, az ,elődök nyelvéhez" (Éder 1991) való kap¬
csolódás a cél, esetleg éppen a szülők, nagyszülők elvárásainak engedve.
A származásnyelvi, érzelmi alapú, az anyaországtól távoli (pl. Észak¬
Amerika) magyartanulás is ütközhet nehézségekbe; mind a nyelvtanuló
motivációját, mind a tanulás sikerét befolyásolhatja, ha a magyar — mint
a származásból adódó nyelv — nem jelent értéket a családot befogadó
társadalom számára (Nagy 1970).
Összegezve: a magyarul tanuló gyermekek oktatását elsősorban be¬
folyásoló tényezők:
s életkor,
+ az anyanyelv-elsajätitäs szintje, ällapota,
+ idegennyelv-ismeret,
+ motiváció,
s nyelvtanulási cél,
s családi háttér.
+13 +