Page 13 [13]
OCR
1. ANYELVTANITÄS-NYELVTANULÄS KOMPLEX MODELLJE... 1.1.2. A NYELVTANULO Hegyi tipológiájához képest továbblép ez a modell abban is, hogy a nyelvtanulót is a nyelvoktatási folyamat egyenrangú szereplőjének tekinti, ha nem egyenesen meghatározó tényezőjének: akkor lesz sikeres a nyelvtanulás, ha a teljes folyamat igazodik a gyermekkorú nyelvtanulók sajátos igényeihez a tananyag megválasztásában és felépítésében, a nyelvórai lépésekben, illetve atámogató eszközrendszer kialakításában egyaránt. Giay idézett megállapításaihoz képest is árnyalnunk kell a nyelvtanuló oldalát, mivel ő az akkori sajátosságokból adódóan elsősorban a magyar egyetemeken tanuló külföldi diákokat tekinti célcsoportnak (Giay 1998: 248). Minden nyelvoktatási helyzetben fontos tudnunk, kik a nyelvtanulók, milyen elméleti, anyanyelvi és idegennyelv-ismerettel rendelkeznek, és mi a nyelvtanulás mozgatórugója, célja. Különösen igaz ez a gyermekek esetében. A gyermekkorú nyelvtanulók esetében a nyelvtanulás eredményességét több tényező is erőteljesen befolyásolja, melyek közül különösen az életkort, az ebből adódó előzetes — esetleg hiányos — anyanyelvi és idegen nyelvi ismereteket, a motivációt, a magyart tanuló gyermek otthoni hátterét, a nyelvtanulás családon belüli támogatottságát, a családnak a magyar nyelvhez való viszonyát és a nyelvoktatás célját kell figyelembe venni. Az életkor elsősorban azt befolyásolja, hogy mennyire fejlett a nyelvtanuló első (anya)nyelvi tudatossága (A. Jászó 2006), azaz a nyelvi elemek felismerésének, elkülönítésének képessége, illetve anyanyelvismerete és anyanyelvi kompetenciája. Nehezítheti a nyelvoktatást, ha a gyermek első (anya)nyelve elsajátításának aktív, még nem lezárt szakaszában van (kb. 6 éves kor előtt), nincs metanyelvi tudása, esetleg még az alfabetizáció előtt áll, vagy lehetnek nehézségei az írással-olvasással az anyanyelvében is. Ugyanígy árnyalhatja a helyzetet, ha a gyermek két- vagy többnyelvű, vagy más nyelvet is tanult/tanul. A motiváció a gyermek nyelvtanuló esetében (is) kulcskérdés. Gyermekeknél kevéssé várható el az integratív (beilleszkedés érdekében folytatott) vagy instrumentális (munkához, előbbre jutáshoz szükséges) motiväciö (Gardner-MaclIntyre 1991), meg akkor sem, ha éppen azért tanulnak magyarul, mert ez a feltétele annak, hogy beléphessenek és sikeresen vegyenek részt a közoktatásban. Nem számolhatunk azzal sem, hogy nyelvünk egyedisége, különleges mivolta ébresztett volna « 126
