Oldal 107 [107]
lehetett említeni Zrínyi Miklós (1508-1566) gröfot, aki 1566-ban Szigetvärt ved¬
te I. Szulejmän hadaival szemben. A vär elesett ugyan, de a värvedökkel együtt
meghalt maga a szultän is. Habär a kis nyomtatväny 1591-ben jelent meg, nem
a tizenöt éves háború eseménye volt ennek a városnak a pusztulása (alkalmasint
lehet fantázianév is).
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a freiburgi, a bázeli és az elzászi könyvkiadó
műhelyekben megjelent oszmán-török témájú könyvek időrendben követik az általá¬
nos európai tendenciát, a szokások egyszerű leírásától a tudományos igényű ország-,
társadalom-, hadsereg- és harcmódelemzésekig. Az itteni könyvkiadók nem jellem¬
zően a másutt legnépszerűbb szerzők közismert műveit adták ki (ezekkel keresked¬
hettek), viszont figyeltek arra, hogy nagy, közismert humanista nevek, a helyiek és az
Academia Sturmiana hallgatói számára véleményformáló személyiségeket szólaltassák
meg az adott témában. Különösen fontos, hogy az akadémiai retorika és ékesszó¬
lástan tanításakor a hallgatók egy része a törökökkel kapcsolatos témából, gyakran
a magyar királyságbeli és erdélyi csatákról szakdolgoztak, tartottak nyilvános dis¬
putációt. Felfigyeltünk arra a jelenségre is — ami következik a bázeli könyvkiadók
általános stratégiájából is —, hogy a bázeli kiadások jellemzően latin nyelvűek, és a tu¬
dományos művek, szöveggyűjtemények itt jelentek meg, míg a német nyelvű kisebb
munkák inkább Freiburgban és Strassburgban jelentek meg. Találtunk olyan példát is
1591-ből, amikor a szöveg énekelhető, vagyis ritmikusan felolvasható"! (Reimchro¬
nik, Kramerlied), ami arra utal, hogy akár piacokon, más utcai csődületek alkalmával
is téma lehetett az oszmán veszély?2.
161 GöÖLLNER, Torcica Il, 1880.: „... Im Thon, wie man den Graffen von Serin singet...”
162 AXwrkutatást az OTKA NKFIH 132770 számú pályázata támogatta.
106