Oldal 107 [107]
OCR
lehetett említeni Zrínyi Miklós (1508-1566) gröfot, aki 1566-ban Szigetvärt vedte I. Szulejmän hadaival szemben. A vär elesett ugyan, de a värvedökkel együtt meghalt maga a szultän is. Habär a kis nyomtatväny 1591-ben jelent meg, nem a tizenöt éves háború eseménye volt ennek a városnak a pusztulása (alkalmasint lehet fantázianév is). Összegzésként elmondhatjuk, hogy a freiburgi, a bázeli és az elzászi könyvkiadó műhelyekben megjelent oszmán-török témájú könyvek időrendben követik az általános európai tendenciát, a szokások egyszerű leírásától a tudományos igényű ország-, társadalom-, hadsereg- és harcmódelemzésekig. Az itteni könyvkiadók nem jellemzően a másutt legnépszerűbb szerzők közismert műveit adták ki (ezekkel kereskedhettek), viszont figyeltek arra, hogy nagy, közismert humanista nevek, a helyiek és az Academia Sturmiana hallgatói számára véleményformáló személyiségeket szólaltassák meg az adott témában. Különösen fontos, hogy az akadémiai retorika és ékesszólástan tanításakor a hallgatók egy része a törökökkel kapcsolatos témából, gyakran a magyar királyságbeli és erdélyi csatákról szakdolgoztak, tartottak nyilvános disputációt. Felfigyeltünk arra a jelenségre is — ami következik a bázeli könyvkiadók általános stratégiájából is —, hogy a bázeli kiadások jellemzően latin nyelvűek, és a tudományos művek, szöveggyűjtemények itt jelentek meg, míg a német nyelvű kisebb munkák inkább Freiburgban és Strassburgban jelentek meg. Találtunk olyan példát is 1591-ből, amikor a szöveg énekelhető, vagyis ritmikusan felolvasható"! (Reimchronik, Kramerlied), ami arra utal, hogy akár piacokon, más utcai csődületek alkalmával is téma lehetett az oszmán veszély?2. 161 GöÖLLNER, Torcica Il, 1880.: „... Im Thon, wie man den Graffen von Serin singet...” 162 AXwrkutatást az OTKA NKFIH 132770 számú pályázata támogatta. 106
