Oldal 101 [101]
De megismételjük, hogy a legtöbb tudományos ellenérv a muszlim hittel szemben,
a török és mohamedám szokások, népek bemutatása az általánosságban történeti mű¬
nek nevezhető kiadványokból volt leginkább megismerhető. Ezek közül voltak, (1)
amelyek kifejezetten a török uralkodóról szóltak, (2) megjelentek általános történeti
művek, amelyekben hosszabb időszakokat tárgyaltak (az egyes események kapcsán írt
műveket már fentebb számba vettük), és nagy népszerűségnek örvendtek az olyan (3)
szöveggyűjtemények, amelyek a törökökkel kapcsolatos legnépszerűbb európai leírá¬
sokat tartalmazták. Ezek latinul és németül is napvilágot láttak.
Első pillantásra talán furcsa Erasmus titkárának, La Fontaine egyik inspirálójá¬
nak, a kalandos életű, végül börtönben eretneknek ítélve meghalt kanonoknak, Gil¬
bert Cousinnek (1506-1572) Brevis admodum totius Galliae descriptio cimt munkajat
mostani tanulmányunkban idézni. Azonban I. Ferenc nagyhatalmi politikájában
a török szultán, Szulejmán fontos helyen szerepelt, így talán nem véletlen, hogy a mű
1552. évi kiadásában külön fejezet szól az oszmán uralkodókról."
Nicolas de Moffan (XVI. század eleje) könyve Soltani Solymanni Turcarum Impera¬
toris horrendum facinus. . ."? címmel az oszmán trónöröklés kegyetlen oldalát mutatja
be az európai olvasónak. Nevezetesen azt, hogy a szultán kénytelen ő maga a számos
ágyasától született gyermekek egy részét meggyilkol(tat)ni. A könyvben előkerül
Hürren Szultäna (1502-1558) alakja is, aki a mai napig irodalmi &s zenei müvek ihle¬
töje. Moffan könyve francia, német és olasz fordításokban is ismertté vált.
A bázeli kiadású, a törökökkel kapcsolatos általános történeti művek közül már
többet említettünk egy-egy szerző (Paolo Giovio, Celio Secondo Curione), más
műfajú írásai kapcsán. Curione müvet (Sarracenicae historiae libri III.) azért is, mert
Wolfgang Drechsler munkájával együtt is megjelent. Külön kiadásként azonban nap¬
világot látott egyszer Oporinusnál (1567) latinul," és egyszer németül (Sarracenische
Geschichte. . .) Sebastian Henricpetri gondozásában, 1580-ban."
Utóbbi kiadó tudománytörténetileg is jelentős műveket adott ki olyan területek
török elfoglalásáról, amelyeket az európai közvélemény még a magyarnál is kevés¬
bé méltatott figyelemre. 1578-ban jelent meg németül a Walacbiscben Krieg, amely
Havasalföld és Moldva küzdelmeit mutatja be. A szerzők, Leonard Gorecki (1500¬
1599) és Jan Easicki (1534-1602) latin nyelvü, számos megelőző történeti munkát
felhasználó művét Nicolaus Höniger (1548—1598) fordította németre.
A Tübingeni Egyetem történészprofesszora, Martin Crusius (1524-1607) ösz¬
szefoglalása a török hódoltságban élő görögök történetéről ma sem eléggé mélta¬
tott mű. Pedig bemutatja, hogy az ókori görög hagyományokat ápoló, az abban
az örökségben benne élő emberek miként menekültek az ortodox egyház védő¬
szárnyai alá, és felejtették el közben saját, kereszténység előtti hagyományaikat is.
121 Basel, Johannes Oporinus, 1552 (GöLLNER, Turcica II, Nr. 920.)
122 Basel, Johannes Oporinus, 1555 (G6LLNER, Torcica II, Nr. 945.)
123 GÖLLNER, Torcica II, Nr. 1211.
124 GÖLLNER, Torcica II, Nr. 1720.
125 Basel, Sebastian Henricpetri, 1578 (G6LLNER, Turcica II, Nr. 1694.)
100