OCR
III. Tudományos értékű történeti összefoglalások Ha a törökökkel kapcsolatos tudományos értékű kiadványok körét vizsgáljuk a megjelenés helye szerinti eloszlásban, akkor a Közép-Rajna menti városok közül Bázel egyértelműen győztesként kerül ki. Áttekintésünkben azonban követjük a történelmi események időrendjét is, kiemeljük a legjelentősebb szerzőket, és rögtön rögzítjük, ha a mű bármilyen nyelven megjelent akármely városban. Külön ki kell térnünk azonban a bázeli kiadók stratégiájának jellemzésére, illetve a kiadványkört úgy is csoportosítjuk, jellemezzük, hogy melyek azok a tudományos munkák, amelyek a történetek rögzítésén túlmenően leírják a törökök vallását, vagy éppen jogrendjét. A történeti irodalmon belül pedig megkülönböztetjük az egyes eseményekről szóló irodalmat — ezeket már a kiemelt történésekre vonatkozó infromációk között említettük is —, az átfogó históriákat, illetve egy feltűnő kiadványkört, a szöveggyűjteményeket. Ezek közül ugyanis számos jelent meg latinul és németül is Bázelben, mutatva az Oszmán Birodalom iránti információigény folyamatos jelenlétét. 1453 az európai történelem egyik fordulópontja, Konstantinápolyt elfoglalta II. Mehmet (1432-1481). A nyugati hódításait a Magyar Királyság határán, Nándorfehérvárt (a mai Beograd), 1456-ban a Hunyadi János (cca. 1407-1456) vezette, a balkáni népekből álló sereg állította meg. A minden ellensége szemében nagy tekintéllyel, széles kulturális és tudományos látókörrel bíró szultán leveleinek kiadása népszerű olvasmány volt a Török Birodalomról, egyben forrása a kutatásoknak. Húsz kiadását ismerjük ösnyomtatvänykent,”” majd utána is számos edifiót megélt. Sok nyelvre le is fordították, a levelek tartalmi elemeiből különféle irodalmi műfajok darabjai is táplálkoztak." A levelek (Epistolae Magni Turci...) közreadöja Laudivio de Vezzano (Zacchia, XV. század), akinek munkáját sokan átvették, jegyzetekkel egészítették ki.” 1510-ben Johann Grüniger Strassburgban külön kiadta az ispotályos lovag Laudivius előszavát, amelyet a levelekhez írt." Ebben az évben a kiadást Johann Schott is megismételte, az egyébként apokrif levelek egy részét is publikálva."" Az epistolae Magni Turci megjelentek ezt követően Hagenauban 1528-ban, Wilhelm Seltz műhelyében is." Egy, a muszlimokkal való tudományos (teológiai) korai vitát, pontosabban a hittételek bemutatását Strasburgban jelentette meg Alphonsus de Spina (1412-1495), az élete végén thermopülai püspöknek kinevezett ferences szerzetes a keresztény hit ellenségeiről írt munkáját (1471), melynek egy fejezete a mohamedánokról szól (Fortalitium fidei contra fidei christiane hostes)."? A mű hamarosan Bázelben is sajtó alá került (1475),1% és összesen hat ősnyomtatvány-kiadása ismert. 97 Marvanı 2020, 129-149. 98 Csak egy példa Ludovico Dolce. Vö. FRIEDRICHS 2000, 333-344. 99 Vö. BABINGER 1960, 1—43. 100 GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 42. 101 GÖöÖLLNER, Torcica I, Nr. 43. 102 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 298. 103 Johann Mentelin, nem 1471 utän (ISTC ia00539000) 104 Bernhard Richel, 1475 (ISTC ia00540000) 97