Oldal 96 [96]
Érdekesnek mondható kiadástörténeti jelenség, hogy a bázeli kiadók milyen sok
exbortatiót adtak ki, igaz, jellemzően latinul, és többnyire a kor legnagyobb tudósait,
legismertebb humanistáit megszólaltatva.
Erazm Ciolek (1477-1522), a lengyel Jagelló királyok diplomatája, Palacka (Plock)
püspöke I. Miksa császár utolsó birodalmi gyűlésén (1518) királya, I. Jagelló Öreg
Zsigmond (1467-1548) nevében mondott el egy beszédet, amelyben a választófeje¬
delmeket a török elleni összefogásra buzdította. Ezt kiadták Augsburgon? kívül
Bázelben, Pamphilius Gengenbach műhelyében,? utóbbi Rotterdami Erasmusnak
ajánlva jelent meg.
Az 1518. évi birodalmi gyűlés alkalmával is jelentek meg olyan német nyelvű kis¬
nyomtatványok is, amelyek szélesebb közönségnek szóltak, mintegy háttérismereteket
adva a polgároknak, miről is tárgyalnak a fejedelmek a falakon belül. Ilyen kiadvány
volt a Das ist ein anschlag eins zugs wider die Türcken und alle die wider den Christlichen
glauben seindt... cimü is, amely Bäzelben Adam Petri műhelyéből került ki 1518-ban."
A protestantizmus történetében jelentős esemény az 1530 nyarán megnyílt biro¬
dalmi gyűlés Augsburgban. Az ilyen eseményeken a vitázó felek már éltek a nyom¬
tatott könyv jelentette előnyökkel, kisebb kiadványokat osztogattak a résztvevőknek.
Rotterdami Erasmus (1466-1536) írása, érvelése a török elleni harc megindítása mel¬
lett volt az egyik ilyen kis kiadvány. 1530-ban ezt ( Utilissima consultatio de bello Turcis
inferendo) öt helyen is kiadták, ? megjelent Frobenius bázeli műhelyében is."
Szulejmán sikertelen, 1529-es bécsi ostroma után írta Georg Agricola (1494—1555)
latinul azt a beszédet, amelyben I. Ferdinánd magyar kirälyhoz (1526-1664) fordult,
és biztatta az Oszmán Birodalom elleni küzdelemre. Bírálta egyben Szapolyai János
magyar kirälyt (1526-1540), amiért az a törökkel működik együtt. A beszéd né¬
met fordításban (Lorenz Wermann, egy polgár) 1531-ben jelent meg Nürnbergben, "
majd 1538-ban latinul, Bázelben, Frobeniusnál." Nem tudjuk, miért éppen ebben
az évben, talán azért, mert a két megválasztott? magyar király (akik az ország más
és más területén uralkodtak és harcoltak egymással) a Váradi békeszerződéssel, 1538.
február 24-én békét kötöttek (bár azt gondoljuk, hogy meglepő lenne, ha Bázelben
ennyire részletesen követték volna a Magyar Királyságban zajló küzdelmet). Az is
elképzelhető, hogy Frobenius is élni kívánt a török téma jól eladhatóságával, hiszen
82 GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 98.
83 Oratio... in celeberrimo Augustensi conventu... nomine ... regis Poloniae Sigismundi habita... (GÖLLNER,
Torcica I, Nr. 97.)
84 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 109.; VD16 D 154 — GöLLNER további különféle nyelvű kiadásait is felsorolja.
85 Bázel után Bécsben, Párizsban, Kölnben és Antwerpenben (GÖLLNER, Zvrcica I, Nr. 372—375).
86 GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 371.
87 Oration: anred und vermanung... von kriegszriistung und heerzug wider den Tiircken... (GOLLNER, Turcica
I, Nr. 408.)
88 Oratio de bello adversus Turcas suspiciendo... (GOLLNER, Torcica I, Nr. 617.; Hupay 165.)
89 I. Ferdinánd megkoronázása alkalmával Székesfehérváron Caspar Ursinus Velinus (cca. 1493—1539), csá¬
szári udvari humanista mondott beszédet, amelyben a királyát intette a török ellenes harcra. A beszéd
Johannes Hervagiusnál is megjelent Bázelben 1528-ban: Orazio habita in Alba Regali... (VD16 U 365;
Husay 91.)
95