Oldal 96 [96]
OCR
Érdekesnek mondható kiadástörténeti jelenség, hogy a bázeli kiadók milyen sok exbortatiót adtak ki, igaz, jellemzően latinul, és többnyire a kor legnagyobb tudósait, legismertebb humanistáit megszólaltatva. Erazm Ciolek (1477-1522), a lengyel Jagelló királyok diplomatája, Palacka (Plock) püspöke I. Miksa császár utolsó birodalmi gyűlésén (1518) királya, I. Jagelló Öreg Zsigmond (1467-1548) nevében mondott el egy beszédet, amelyben a választófejedelmeket a török elleni összefogásra buzdította. Ezt kiadták Augsburgon? kívül Bázelben, Pamphilius Gengenbach műhelyében,? utóbbi Rotterdami Erasmusnak ajánlva jelent meg. Az 1518. évi birodalmi gyűlés alkalmával is jelentek meg olyan német nyelvű kisnyomtatványok is, amelyek szélesebb közönségnek szóltak, mintegy háttérismereteket adva a polgároknak, miről is tárgyalnak a fejedelmek a falakon belül. Ilyen kiadvány volt a Das ist ein anschlag eins zugs wider die Türcken und alle die wider den Christlichen glauben seindt... cimü is, amely Bäzelben Adam Petri műhelyéből került ki 1518-ban." A protestantizmus történetében jelentős esemény az 1530 nyarán megnyílt birodalmi gyűlés Augsburgban. Az ilyen eseményeken a vitázó felek már éltek a nyomtatott könyv jelentette előnyökkel, kisebb kiadványokat osztogattak a résztvevőknek. Rotterdami Erasmus (1466-1536) írása, érvelése a török elleni harc megindítása mellett volt az egyik ilyen kis kiadvány. 1530-ban ezt ( Utilissima consultatio de bello Turcis inferendo) öt helyen is kiadták, ? megjelent Frobenius bázeli műhelyében is." Szulejmán sikertelen, 1529-es bécsi ostroma után írta Georg Agricola (1494—1555) latinul azt a beszédet, amelyben I. Ferdinánd magyar kirälyhoz (1526-1664) fordult, és biztatta az Oszmán Birodalom elleni küzdelemre. Bírálta egyben Szapolyai János magyar kirälyt (1526-1540), amiért az a törökkel működik együtt. A beszéd német fordításban (Lorenz Wermann, egy polgár) 1531-ben jelent meg Nürnbergben, " majd 1538-ban latinul, Bázelben, Frobeniusnál." Nem tudjuk, miért éppen ebben az évben, talán azért, mert a két megválasztott? magyar király (akik az ország más és más területén uralkodtak és harcoltak egymással) a Váradi békeszerződéssel, 1538. február 24-én békét kötöttek (bár azt gondoljuk, hogy meglepő lenne, ha Bázelben ennyire részletesen követték volna a Magyar Királyságban zajló küzdelmet). Az is elképzelhető, hogy Frobenius is élni kívánt a török téma jól eladhatóságával, hiszen 82 GÖLLNER, 7vrcica I, Nr. 98. 83 Oratio... in celeberrimo Augustensi conventu... nomine ... regis Poloniae Sigismundi habita... (GÖLLNER, Torcica I, Nr. 97.) 84 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 109.; VD16 D 154 — GöLLNER további különféle nyelvű kiadásait is felsorolja. 85 Bázel után Bécsben, Párizsban, Kölnben és Antwerpenben (GÖLLNER, Zvrcica I, Nr. 372—375). 86 GôLLNER, Zwrcica I, Nr. 371. 87 Oration: anred und vermanung... von kriegszriistung und heerzug wider den Tiircken... (GOLLNER, Turcica I, Nr. 408.) 88 Oratio de bello adversus Turcas suspiciendo... (GOLLNER, Torcica I, Nr. 617.; Hupay 165.) 89 I. Ferdinánd megkoronázása alkalmával Székesfehérváron Caspar Ursinus Velinus (cca. 1493—1539), császári udvari humanista mondott beszédet, amelyben a királyát intette a török ellenes harcra. A beszéd Johannes Hervagiusnál is megjelent Bázelben 1528-ban: Orazio habita in Alba Regali... (VD16 U 365; Husay 91.) 95
