Page 95 [95]
A krakkó és a budai Jagelló-udvarban ismert Filippo Buonaccorsi (Callimachus
Experiens, 1437-1496) pontosan ismerte a török veszély mértékét. Ő az, aki megírta
I. Ulászló lengyel (1434—1444), magyar kirdly (1440-1444) torténetét,” azet a kirä¬
lyét, aki a Várnai csatában halt meg a török ellen harcolva. Ezutan irta meg a De bello
Turcis inferendo oratio című munkáját, amelyben az európai kortársaknak részletezi
az oszmán hódítás jelentette veszélyeket. Hagenauban ez a mű 1533-ban jelent meg
Johann Setzer örököseinél."
1510-ben az augsburgi birodalmi gyűlésen XII. Lajos francia király követe, Louis
Hélian (XV-XVI. század fordulója) az oszmán veszély, és az ellenük folytatandó
harc elhanyagolásával vádolta a Velencei Köztársaságot, beszéde (De bello suscipiendo
adversus Venetianos et Turcas oratio) először Augsburgban jelent meg 1510-ben," de
közvetlen utána Mathias Schürer strassburgi műhelyében is."
Az 1518. évi birodalmi gyűlésen, Augsburgban hangzott el kettő beszéd a pápa
anyagi segítségkérésével kapcsolatosan (pro és contra), amelyet az oszmánok elleni
harchoz kért. Az egyik szerzéje Thomas de Vio (1469-1534), a papa kiildétte, a ma¬
sik, Ulrich Hutten egy bolognai iskolatársa, a königsbergi jogász humanista, Fried¬
rich Fischer (cca. 1464—cca. 1529). A két beszédet tartalmazó kis kiadvány Lazar
Schürernél jelent meg Schlettstadtban (a nyomtatvány szerint , Utópiában"), 1519¬
ben." Rögtön megjegyezzük, hogy a pápának nyújtandó segítség tárgyában több
beszéd is elhangzott, és ezek közül néhány meg is jelent Bázelben. Johannes Fro¬
benius 1518-ban kiadta Riccardo Bartolini (1470-1529) összefoglaläsäban a német
rendek véleményét Ihomas de Vio beszédéről (Responsio Principum Germaniae data...
legatis... Leonis XI."
Martin Luther számos művében értelmezte a törökök jelentette veszélyt, azon¬
ban amellett, hogy a keresztényeknek a bűneiktől való megszabadulást alapvető
fontosságúnak látta az oszmánok jelentette büntetéstől való megszabadulásban,
a másik alapvető tanácsa az összefogás volt. A második buzdító prédikációja (/e¬
erpredig) 1530-ban jelent meg először. Johann Prüss strassburgi kiadásában 1542¬
ben, Eine heerpredig wider den Türcken címmel." Nem lehet azonban kétségünk
afelől, hogy akár Luther, akár Johann Brenz, egyébként Elzászban ki nem adott,
de számos kiadást megélt török ellenes, vagy törökkel kapcsolatos írásai elterjedtek
voltak ezen a területen is.
75 Historia de rege Vladislao, seu clade Varnensi, Augustae Vindelicorum, Sigismund Grimm, 1519. (GÖLLNER,
Torcica 1, Nr. 123.)
76 G6LLNER, Turcica 1, Nr. 494.
77 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 40.
78 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 41.
79 Orationes duae..., Schlettstadt (Selestat), Lazar Schürer, 1519. GÖöLLNER, Tvrcica I, Nr. 128. nem foglal
állást, hol található , Utopia"; BENZING, Szrasbourg, 1981, Nr. 1434. és MuLLER ]., Strasbourg, 1985-1986,
205, Nr. 290. Matthias Schürernek tulajdonítja, és strassburgi kiadványként azonosítja. A szöveg gene¬
zisének leírását, a szereplők azonosítását és a nyomtatvány kiadási helyének meghatározását elvégezte
BuRcKEL 2018, 237-238., 303: Annexe 2, Nr. 5.
80 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 92.; VD16 B 572
81 GÖLLNER, Zorcica I, Nr. 738.
94