Page 87 [87]
OCR
feltételezésektől a török és a muszlim világ népeinek leíró bemutatásán át (ruházat, étkezés, életvitel, vallás, hadsereg, hadi taktika) az egyes népek tudományos bemutatásáig. Ideértve a lakóhelyük földrajzát, vízrajzát, a népek néprajzát, írásbeliségét, kultúráját, tudományos eredményeit is. A Bázelben, Freiburgban, Strassburgban, Schlettstadtban és Hagenauban megjelent könyvek tartalomválasztásában hasonló tendencia figyelhető meg, így most egy másfajta csoportosításban tekintjük át ezeket. Első általános megállapításunk az, hogy a fenti bibliográfia-összefoglalások szerinti tizenöt legelterjedtebb, a témában író szerző közül Elzászban (továbbá Freiburgban és Bázelben) csupán hármuk műve jelent meg. Minden bizonnyal azért, mert a műveik száznál többször is megjelentek jelentős példányszámban, és a Rajna-vidék kereskedelme könnyen eljuttatta ezeket Elzászba is. A három legnépszerűbb szerző műveinek helyi kiadásai: Drakula apja, II. Sárkány Vlad (Vlad Dracul) a II. Murád szultánnal szövetséges havasalföldi vajda, Erdélyben 1438-ban ejtette fogságba Georgius de Hungariät (= Captivus Septemcastrensis, cca. 1422-1502). Az ő műve, a De Turcarum moribus töretlen olvasottságnak örvendett a XVI. század végéig. A KözépRajna-vidéken azonban Strassburgban jelent meg német fordításban, Christian Egenolff műhelyében 1530-ban kétszer," és ugyancsak kétszer Bázelben, latinul, de csak mint Iheodor Bibliander népszerű szöveggyűjteményének része." — Ennél is népszerűbb volt a croato-hungarus Bartholomaeus Georgievicius (1510-1566) könyve (De Turcarum moribus epitome...). A szerző a középkori Magyar Királyság összeomlását eredményező Mohácsi csata (1526) után került török fogságba. Kiszabadulása után írt könyve a törökök szokásairól Bázelben négy alkalommal jelent meg," először Andreas Cratander örököseinel 1545-ben,'® Strassburgban Paul Messerschmidtnel (1558)" mindkettő németül. - A harmadik euröpai bestseller, akit itt is kiadtak, Antoine Geuffroy (f1556), aki johannita lovagkent maga is harcolt a törökök ellen. A szultán udvarát bemutató leírása latin fordításban, több más hasonló témájú művel együtt Johannes Oporinus műhelyében látta meg a napvilágot 1543-ban és 1550ben," és ezt követően szerepelt Sebastianus Henricpetri történeti szöveggyűjteményeiben is (ezekről alább részletesebben írunk). 15 Türckei: Chronica, Glaube, Gesatz, Sitten... (GÖLLNER, Torcica I, Nr. 366, 368.) 16 Mabumetis Saracenorum principis... doctrina..., Basel, Johannes Oporinus, 1543 (kétszer jött ki: GÖLLNER, Torcica 1, Nr. 792, Nr. 793; VD16 ZV 18456; VD16 ZV 16001; RMK II], 5197.) és ugyanitt 1550 (GöLLNER, Tvrcica 1, Nr. 889; VD16 K 2586; RMK III, 5227.). 17 Cratander mellett Johannes Oporinus adta ki latinul (1551: RMK III, 392.), majd belekerült Antoine Geuffroy latin (Basel, Sebastian Henricpetri, 1577: RMK III, 5375.) és Nicolaus Höniger német nyelvű szöveggyűjteményébe (Basel, Sebastian Henricpetri, 1578: RMK III, 5386.) is, amelyekben az oszmán szultáni udvartartást mutatták be. 18 GöÖLLNER, Torcica I, Nr. 854: Tiirckey oder von yetzigen Türcken kirchen gepräng, Syten unnd Leben.... 19 GöÖLLNER, Tovrcica Il, Nr. 984: Türcken Büchlin.... 20 Müve (Estat de la court du Grand Turc) egy általa szerkesztett szöveggyűjteményben, több más, a törökök szokásait bemutató munkával együtt jelentek meg, Bázelben latinul. Lásd a 9. jegyzetet (GöÖLLNER, Turcica I, Nr. 1833; VD16 V 1181). 86
