DOI: https://doi.org/10.56037/978-963-414-906-4.03
Az ottomanokkal
kapcsolatos elzászi
és bázeli kiadványok
— a Laurentius Eiseler¬
nyomtatvány tágabb
információtörténeti
összefüggésben
Monok Istvän (Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak)
Az európai török-kép alakulását elemző historiográfia történetének tanulságos
sarokpontjai mentén mutatjuk be azt, hogy Európa belsejében, a keletről érkező vad
népektől, ottani birodalmi ambícióktól nem fenyegetett Közép-Rajna-vidéken mit
tudtak az ottomán törökökről a keresztények által elveszített Várnai csatától (1444)
a Magyar Királyságban és Erdélyben lezajlott úgynevezett tizenöt éves háború végéig
(1606). Mindkét eseménysorozat ugyanis általános visszhangot váltott ki a nyugati
keresztény országokban, köszönhetően elsősorban a nyomtatott könyv médiumnak.
A nyomtatott formában történő megjelenés azonban önmagában kevés lett volna
ahhoz, hogy társadalmi visszhangról beszélhessünk. Szükség volt arra is, hogy
a kiadott művek kiegészüljenek az ellenőrzött és a szóbeszédből vett információkkal,
és ezeket intézményes formában is terjesszék. A szóbeliség így kettős szerepet
kapott. A hírek terjesztésének színterei nagyon sokfélék voltak. Az uralkodói és főúri
udvarokban zajló fogadásoktól, politikai megbeszélésektől kezdve a szószékekről
elhangzott prédikációkon át az iskolai órákig és a piaci történetmesélőkig. Nem