Page 75 [75]
Felső-Magyarországon, hanem a nyugati határon, az óvári harmincadnál használt ki
vámmentességet a Ruebernek nyújtott 1 400 forint erejéig."
Végül nézzük a bort! A mennyiség sajnos kérdéses. A szövegben ugyanis 50 §a¬
umb szerepel mennyiségmegjelölésként, ami — eddigi ismereteink szerint — egyelőre
nem értelmezhető pontosan. Fontos viszont, hogy a szállítmány kapcsán értesülünk
a bor minőségéről. Amint azt fentebb olvashattuk, édes bort (Süfwein) vittek Rue¬
bernek. A bor származási helyét sajnos nem adják meg. Egyelőre csak feltételezhetjük,
hogy a legközelebbi borvidékről, Hegyaljáról származott a készlet. Ha így van, ak¬
kor nagy valószínűséggel aszúhoz, vagy szamorodnihoz hasonló édes borról lehetett
szó. Valószínűsíthetjük, hogy a főkapitány az édes bort nem a katonák élelmezésére
szánta, hanem reprezentatív célokra, például diplomáciai tárgyalások során kívánta
felhasználni. Elgondolkodtató még azonban, hogy hol fizettek utána vámot. Ebben
a tekintetben még az is elképzelhető, hogy külföldről hozták be a bort. Krakkóban
például, ha kis mértékben is, de előfordulnak a mediterrán térségből szállított, nagy
valószínűséggel édes borok (kanári, malváziai).? Mindazonáltal hasonló irányú bor¬
behozatalra eddig még nem találtam példát a vonatkozó forrásokban, így ez utóbbi
lehetőséget egyelőre inkább el kell vetnünk. Emellett szól az is, hogy a nagy távolság
miatt kevésbé valószínű, hogy a jó értékesítési piacot kínáló Krakkóból még tovább
hozták volna a már egyébként is távolról oda szállított bort.
Az Eiselerek és a bor
A bécsi elit családjai közül az Eiselerek üzleti stratégiájában (is) kiemelt helye volt
a bornak. Témánk szempontjából további fontos információ, hogy az Eiseler család
viszonylag jelentös tevekenyseget fejtett ki a Felsö-Magyarorszäg-Del-Lengyelor¬
szäg-Morvaorszäg regiöläncolatban. Meg mielőtt ráközelítenénk a vizsgált térségre,
érdemes általánosságban áttekinteni az Eiselerek és a borkereskedelem kapcsolatát.
A fent említett id. Ihomas Eiseler halála után főként unokaöccsei, ifj. Ihomas,
II. Sebastian, Hans és Andre Eiseler vitték tovább a családi üzleteket. Ebből az ún.
második Eiseler-generációból úgy tűnik, hogy Andre fejtette ki a legjelentősebb te¬
vékenységet. A generációváltás után, a hetvenes-nyolcvanas években az Eiseler-ház
üzleti stratégiájában is tendenciaváltás érzékelhető. Andre ekkortól bonyolított egy¬
re jelentősebb önálló üzleteket, másrészt a testvérek nagy valószínűséggel felosztot¬
ták egymás között az egyes térségeket. A forrásokból az érzékelhető, hogy ezekben
az években Andre egyre inkább a déli, délnyugati irányt részesítette előnyben, s az
árustruktúrájában is változás következett be. Az általa bonyolított áruforgalomban
viszonylag jelentős helye volt a bornak. Az udvari számadások szerint 1577-ben János
György brandenburgi választófejedelemnek szállított bort.
21 ÖStA FHKA HFÖ Prot. R 311 f. 528r. 1574. december 17.
22 Tézsa-Ricé 2018, 75.
23 OStA FHKA Hofzahlamtsbücher (HZAB) Nr. 31. 1577. £. 1671-v.
74