Page 72 [72]
hozzájuthattak a magyar borokhoz." Mindazonáltal Krakkó vezető szerepe megkér¬
dőjelezhetetlen volt.
Mindehhez hozzátehetjük még, hogy Krakkó nem csak tranzit szerepben tűnik
fel a hegyaljai bor exportjában. A Danzig utáni második legnagyobb lengyel város
magas lakosságszáma (a XVI-XVII. század fordulóján mintegy 28 000 fő), valamint
rezidenciális funkciói miatt is kiemelkedően jó értékesítési lehetőségekkel szolgált
a magyar bor számára."
A városnak ez a központi funkciója türköződik a térségben mozgó bécsi kereske¬
dők tevékenységében is. A bécsiek általában innen koordinálták a Felső-Magyaror¬
szágon bonyolított üzleteiket.
A bor a bécsiek üzleti stratégiájában
Még mielőtt a címben foglalt bécsi család hegyaljai tevékenységére rátérnénk, érde¬
mes röviden áttekinteni, hogy milyen helyet foglalt el a bor, és különösen a magyar
bor a bécsi üzleti elit gondolkodásában.
A XVI. század második felében és a XVI-XVII. század fordulóján a bécsi üzleti
elit meghatározó magját — kissé leegyszerűsítve — mintegy hat-nyolc család üzleti és
társadalmi hálózata alkotta. Ezeknek a családoknak a tagjai jelentős kereskedelmi
és hitelforgalmat bonyolítottak a tágan értelmezett dunai térségben. Az említett kör
leginkább az Eiseler - Stamp — Gastgeb — Egerer — Kazbeck — Blo — Marb és a Thau
családok köré szerveződő üzleti hálózattal írható le."
Ez az üzleti kör rendkívül széles áruspektrummal dolgozott. Bár az itáliai és főként
a délnémet üzleti tőkével szemben a bécsiek — a megmozgatott tőke és árumennyiség
tekintetében — úgymond a ,második vonalba" szorultak, mindazonáltal az inter¬
és transzregionális kereskedelemben továbbra is kiemelkedő szerepet játszottak
a térségben. Kiterjedt üzleti hálózatukkal, valamint a Habsburg-adminisztrációval
fenntartott kiváló kapcsolatrendszerükkel megkerülhetetlen szereplői voltak a dunai
térség kereskedelmének. Jó kapcsolatokat tartottak fenn a magyar kereskedőkkel. Bár
ebben a kapcsolatrendszerben a magyar marha- és a rézkivitel játszotta a kulcsszerepet,
mindazonáltal a Magyar Királyság számos más termékével is kereskedtek. Az élő állat
és a besztercebányai réz mellett központi jelentősége volt még üzleti stratégiájukban
amagyarbornakis. Bevettüzleti eljáráskénta Magyarország felé irányuló behozatalban
is igyekeztek olyan termékekkel megjelenni, amelyekre jelentős kereslet volt az
országban (ennek később az Eiselerek, a Stampok és Hans Rueber kapcsolatában még
lesz szerepe). Ennek megfelelően jelentős kereskedelmi szegmens volt a textilipari
10 VINKLER 2013, 130.
11 A lengyel värosok lakossägszämähoz: BocuckA 1980, 275. A klasszikus rezidenciälis värosoknäl kimu¬
tathatö, hogy a nagy letszämü hivatalnoki kar (bor)fogyasztäsa — közvetlen vagy ätteteles mödon - ha¬
tással volt a városi középréteg, és kisebb részben az alsó réteg egzisztenciális körülményeire is. WEIGL
2003, 122-124.
12 AwDbécsi üzleti elit általános tevékenységéhez a legújabban: Tózsa-Ricó 2020.
71