Oldal 37 [37]
OCR
Vad török, te vagy az, akit Dániel próféta írásai emlegetnek nekünk!" A szent hit isteni jóslatait én most pár szóban összefoglalom. Megállj, ádáz zsarnok, és ne szorongasd tovább ily kegyetlenül a mieinket! Íme, a legszentebb isteni vátesz, Dániel egykor álmában meglátta a vadállatok és emberek kétszer két birodalmát, valamint Isten papjait. Az első fenevad Asszíria királyaival hozta hírül az első Monarchiát, a második vadállat a perzsák királyi méltóságait, és a harmadik vad a görögök uralkodó népeit és királyait hirdette ki. A negyedik fenevad hozta el a római uralkodókat, Róma birodalmát és Róma Marsnak szentelt erődítményeit. Ennek a szörnynek az alakja még fenyegetőbb volt, mint az előző háromnak: vasfogakkal falt és homloka közepén kétszer öt szarvat viselt. Kemény lábbal tapodta a szikkadt földet, és homlokäban [A4] - a szarvak között növekedve — még egy kicsiny szarv bújt meg borzalmas szemekkel, amelyeknek vad ábrázata emberi fő képét és alakját hordozta." Az égiek ellen irtózatos háborúkat gerjesztett és förtelmes szavakkal emlegette a szent Istent. Te vagy az, rettenetes fő, amelyről a próféták isteni írásai beszélnek! Te legkegyetlenebb török, hát semmitől sem félsz? Elébe sietsz szigorú büntetésednek? A trákok" vakmerő önhittséggel úgy örvendeznek egyre hangosabban, hogy Zajongásuktól zeng az égi vidék és csatakiáltásuktól visszhangzik a sűrű erdőkkel borított hegyvidék, ahol a lakosok testét félelem járja át, miközben sokak lelkét — a vadállati ricsajtól reszketve — heves gyász is gyengíti. Mindazokat, akik sietve igyekeztek elrejtőzni az erdőkben, vagy nyakbilinccsel fűzték láncra, vagy — jaj! — hideg vassal döfték át torkukat és csupasz mellkasukat. Mindennapos iszonyat a gyermekek lemészárlása, és a kirabolt, feldúlt otthonok féktelen lángjainak látványa. Vulcanus" az izzó pernyét az egekig hajtotta, és amerre a szem ellát mindenfelé kénes bűzzel füstölgött a vidék. A kegyetlen török hódítók a férfiakat és a zsákmányt elhurcolva szinte várták, hogy az őrület teljesen hatalmába kerítve öket fegyver vasäval csüfitsäk az emberi testeket. Óh, jaj! Ki mondhatna el szavakkal ennyi szomorú és istentelen csapást? Van-e elég könny elsiratni a pusztítást? 12 Dan. 7.1-8.27. 13 A Luther-, Melanchthon- és Johannes Carion-féle tin. wittenbergi térténetszemlélet rövid összefoglalója olvasható Eiselertől. A negyedik fenevad szarvai között megbújó kicsi szarv lenne a török. Székely István (1505—1565) 1559-es krónikája így ír erről: , Azért az első Bestia vala a Babiloniabeli birodalom. A második a Persiai. Az harmadik a Nagy Sándoré. A negyedik a Rómaiaké, ki alatt a kis szarv, a Török birodalma felneveködék, ki a Rómaiaknak nagy sok országokot és tartományokot elfoglalá. Továbbá a keresztyén országokot Ázsiába és Európába igen megrontá, és bálványozóvá tevé, és sok káromló beszédeket a Christos ellen tőn, és most is teszen, kinek az ő hatalma mikort megtöretik, ottan követközik az ítílet. De Istennek ez az ő akaratja, a mint az Írásba ki vagyon jelentvén, hogy e Török által annak előtte a bálványozásért minden keresztyén országokot megrontson. Azért nem most leszen meg a Török népnek romlása, mert még sokat kell járniok az Sionnak hegyén, azaz a keresztyének között, Dániel:7." 14 Aszkíták és géták mellett az egyik bevett humanista megnevezés a törökre. 15 Görög megfelelője Héphaisztosz. Eredetileg a tüzek istene, aki később a tűz erejét felhasználva a kovácsmesterség alkotó istenségévé szelídül. Eiseler szövege az eredeti pusztító aspektusára utal, amely füstös, kéntől bűzölgő, szinte pokoli tájat ír le. Szinte biztos, hogy az iskolai Servius- kommentár ihlette (In Vergilii Aeneidos libros 3.571.1-3.571.14), ahol a kénes bűzt vulkánok felsorolásával magyarázza (Vezúv, Etna). Eiseler szövegében viszont nincs sok értelme, mert a felperzselt vidéknek nincs kénes szaga. Egyszerűen Vulcanusszal helyettesítette a vulkánokat. 36
