Seite 34 [34]
Győzelmi ének a nemes
Dáró, Karl Rueber úr
dicséretére
Laurentius Eiseler
A bécsi Lorenz Eiseler győzelmi éneke a nemes báró, Karl Rueber úr
stb. dicséretére és annak diadalára a török felett
Nemes Karl Rueber báró úrnak, Felső-Magyarország legfőbb vezérének, az
ő nagyra becsült urának Lorenz Eiseler üdvözletét küldi.
IA2" Mostanában tudtam meg, híres vezér és báró, némely szavahihető embertől ré¬
szint levelekből, részint személyesen, hogy te nemrég szerencsésen megütköztél a tö¬
rökkel. Nem kis mértékben örvendeztetett meg a győzelmed - sőt ujjongtam —, hogy
a te vezetéseddel, a te atyai támogatásoddal és bölcs haditerved révén oly bátor hadi¬
tett volt végrehajtva ezekben a nagyon veszélyes és valamiképp végső időkben. Bizony
a váratlan és gyakori betörésekről, ami miatt fegyverek roppant rohamának kell ellen¬
allnia ott a mieinknek nap mint nap — 6h, fajdalom! —, eleget tudok. Joggal mondom,
hogy ha valamikor győz a karunk, magasztos alattvalói hálával tartozunk minden
dolgok legfőbb, igazságos Istenének. Na de ne szaladjunk annyira előre! Ezekkel az
örömteli és friss értesülésekkel neki is lehet fogni a feladatnak, ha zsenge életkorom
miatt nem ítélném magam erre alkalmatlannak. Ám a te szivélyességedre, a te lelki
nemessegedre, söt a te rendkívüli jóakaratodra támaszkodva dalban gondoltam ösz¬
szefoglalni — ahogy a közmondás is tartja: durva és otromba Minervától vezetve! — az
ellenséggel való mostani összecsapásodat. Egyáltalán nem azért írtam, hogy különö¬
sebb művészetet találj az énekben, hanem inkább azért, hogy lásd — amennyire csak
1 Latin közmondás. Jelentése: valamit ügyetlenül, nem eléggé felkészülten, hozzá nem értéssel csinálni.
Kisviczay Péter XVIII. század eleji adagium-gyűjteményében így határozza meg: „Együgyü bölcsesseg¬
gel mívelni valamit."
33