Seite 32 [32]
Győzelmi ének a nemes
Dáró, Karl Rueber úr
dicséretére
Előszó a szövegközléshez és a fordításhoz
Molnár Dávid
Eiseler latin szövegének kifejezéseit a klasszikus latin alakok szerint egységesítet¬
tuk (amaenus—amoenus, caeptum—coeptum, coelum—caelum, equor—aequor, faedus—foedus,
lachryma—lacrima, lethum—letum, maenia—moenia, plodo—plaudo, sydus—sidus, sylva-sil¬
va, teter-taeter). Minden esetben az u-o, i-j mässalhangzövariänsokat is u-ra €s i-re
javitottuk. Az egyertelmü eliräsokat mindenfele figyelemfelhiväs nelkül korrigäl¬
tuk. A következetlen és sokszor nyilvánvalóan hibás központozást az értelmezett
szövegértelemnek megfelelően kiegészítettük, szintaktikailag újrarendeztük. Csak
a mondatok elején tartottuk meg a nagybetűket, vagyis nem a hexameter, hanem
a mondatok értelme szerint tagoltuk a sorokat. Hasonlóképp az allegorikus ala¬
kok, valamint a méltóságnevek vocazivusánál is maradtunk a nagybetűs írásmódnál.
A magyar fordításnál elsődleges szempont volt, hogy a vers meglehetősen széttartó,
tartalmában — finoman szólva is — semmitmondó jellegét, a nyelv metrumba erőlte¬
téséből eredő szóismétléseit, az igeidők használatának következetlenségeit figyelmen
kívül hagyva egy olyan viszonylag gördülékenyen olvasható magyar prózai szöveget
hozzunk létre, amely, még ha az eredeti latin verset szabadabban is kezeli, annak
értelmét mégis visszaadja. Mivel a magyar szöveg verssorokba való tördelése meg¬
nehezítené az olvasást, ezért iránytűként az eredeti nyomtatvány fó/ió-számozását is
jeleztük szögletes zárójelben.
31