59. Zibe be, fejér. Sopronyból való. Keszt¬
helyen fejér Malozsának és fejér Török szó¬
lőnek is nevezik. Kellemetes és sokáig el áll.
II. A? Bétsi piatzokon a? következő szölő - fajokat
szokták árulni.
60. Aschgraue, vagy Cioccolat (Tsokolád)
színü. Hetseg kivül az a’ szölö, a’ mellyet közönse¬
gesen a’ Hazaban Barát szölönek, Neszmely körül
pedig Nagyvätinak is hínak.
61. Gaisdutte schwarze. [gy is írják, Geis¬
dute, Bétsben Teton verd nevet is adnak neki né¬
melly kertészek,
62. Gaisdutte weisse, vagy Teton blanc.
63. Jakobi-Traube, vagy Morillon hatif.
Vitis praecox Columellae. Nagyon koran ero,
fekete, apró szemü. A’ szemei jókor megkékülnek ,
de azért még meg nem értek. A! jó esztendőkben Au¬
gustus elején, egyéb eránt pedig azon hónapnak vége
felé egészszen megérnek, édesek, ’s arultatnak. Cam¬
paniai, vagy Champagne bornak is gyengén ki -sajtol¬
jak. Jó vólna a? fejér Gohérnak koran ero fiirtjeit is
inkább arra fordítani, hogysem a? darázsnak prédául
oda engedni.
64. Rothe Muskateller, hoszsszúkás , hala¬
vány veresszemű, muskatály íz nélkül. Plinius Hel¬
volae név alatt tesz említést róla. Találtatik Magyar
országban is illyen nevezet alatt :
a) Tuli piros, Fejér Vármegyében, a? Csóka
szóló - hegyén.
b Veres Bihar, Vas Vármegyében , Köszeg
körül.
c) Veres Boros Bihar. Nyitra Vármegyében
a" Komjáti és Csornoki sz6lo-hegyeken. :