Sopronpban Griechische Zibebe, Bétsben pedig
Türkische Zibebe a’ neve.
18. Török Gohér, vagy Fekete Gohér, To¬
kajból való. Ällani jó, setét veres, bornak is jó. A’
Badatsonyi hegyen fekete B aj or, Budan pedig
schwarze Äugster a! neve. Lásd Ránká czerná
a" 45-ik szám alatt.
19. Változó Gohér. Egri. Még tsak zsen¬
dülni kezdett, ?s meszsze van az éréstől , mégis már
egészszen megkékül a? fürt. October elején megérvén,
egészszen megsárgúl. Igen édes.
20. Görbe szóló. Zöldes, hoszszú, görbés
szemű, Tokajból való., Budán Zapflernek híjják.
Húsvétnál is tovább eláll.
21. Hingandi, fejer. Világos szemű és szep
nagy fürtü szölö. Gyöngyösröl való , Heves Várm. Kár
hogy hamar kezd rothadni.
22: Hönigler, fejér, Budáról való. . Méz édes¬
segü. Bornak is igen Jó.
23 Jakab, vagy Magdolna szölöje,.. fekete.
24, Kast b lyos, fejér. Ménesről való, Arad
Varm. Teritett asztalokra való a’ "Kastélyok PA
25, Ketsketsetsü, fejér. Tokaji.
Uva Bumastos Cie Stephani.
Karlovitzról is küldtek ide illyen fajta - szölöt,
mellyet illyriai nyelven Beli Drenak-nak hinak; va¬
lamint szinte Horvát országból is, a? hol azt a? lak cosok
Kozják belinek nevezik. Ha az idő nem kedvez,
és a’ ketsketsetsti szölők meg nem érhetnek , be szok¬
ták azókat fözni, és egrest?) tsinálni belölök.
26. Ketsk etsetsti, fekete, Tokajbol; Czerni
Drenäk Karlovitzbol, , Kozjäk cherniZägräbbol való.
*) A’ Tisza «nes Egresnek see Dunamellyék en pedig Szent
Márton vagy Kapás s2616nek nevezik. . Akkor is megtartja az Egres
Németek Agrestnek, a’ Frantziak Verjuenek híjják.