Oldal 11 [11]
4
3. Római Bakator, fejér. Miskoltzrol valo ,
Borsod Vármegyében.
4. Barát szóló. Diós-Györröl való, Borsod Vár¬
megyében , Neszmélyen is annak, és Nagyvátinak
nevezik.
5. Bég, vagy Török szölö. A legnagyobb
gömbölyü, fekete szemü szőlők közzül való, Nesz¬
mélyről, Komárom Várm.
6. Bolgár, vagy Bogár, vagy Rumonya, fe¬
jer. Tokajbol való. Álló szólőnek igen jo.
7. Bolgar, fekete, Tokaji. Allani való.
8. Boros, fejér. Tokaji. Szép nagy szemü.
9. Budai Zöld. A? Somlyói szóló -hegyről való ,
Veszprém Vármegyében.
Posonyi szolonek is hijjak. Világos szemű ,
szép fürtű szölö.
10. Dinka, Piros. Syrmiumbol, a’ Kärlovitzi
hegyekrol yalo, a’ hol illyriai nyelven czervena
Dinka nevet adtak neki. Enni’s tartaniis jo. Ebből
szurik a’ joféle Karlovitzi rózsa - színű , vagy Kástélyos
(Schiller), es nemellyek Vätzon 9 Piccolit nevű bort.
Denka a? neve, a? Csóka hegyen Fejér Várm.
Neszmélyben , és a? Badatsoni hegyen.
11. Hójagos Formint, fejér. Tokajból való.
A’ megaszott szemeibol készül. a’ vilag szerte esmére¬
tes Tokaji aszszu-szölö bor. Enni is igen Jó, álló szö¬
lönek is jó. Ez a’ nagyon derék szóló - faj mindenfelé
elterjedt az országban. Nem tsuda, hogy annyira el
változott a? neve, úgy mint:
a) Fürmint a’ Mokrai szölö-hegyen Arad Värm.
b) Furmint,
c) Furument
d) Jéféle Gorin. Beregszászon, Bereg Várm.
e) Zöld szölö. Aptzon, Heves Varm. és a’ Mu¬
raközben , Szala Varm.
f) Suigeti, } a Somlyói he¬
g) Fejer veszszejüßziget,) gyen, Veszprem
h) Härslevelü, ) Várm.
Bihar Vármegyében.
10