Oldal 139 [139]
OCR
kortyot mégis ihatnak belőlük. Ahogy Domby megjegyzése és általános tapasztalat szerint a szorgos borivók a másnaposságban is hasonlót tapasztalnak, amikor az általános reggeli gyengeség és fejfájás ellen mértékkel újra alkoholt fogyasztanak. A köztudatban a legismertebb , tipikus" hazai betegség a magyar láz (morbus Hungaricus, morbus Castrensis, febris Hungarica), melyet kezdetben tábori körülmények között figyeltek meg. Későbbi kutatások kiderítették, hogy a különböző elnevezésekkel, de hasonló tünetekkel a gyakorlatilag Európa-szerte jelen lévő kiütéses tífuszt illették a szerzők. Domby ezt nem a helyhez kötött tipikus magyar betegségek között tárgyalta, hanem a lázzal járó megbetegedéseket összességében önálló alpontba szervezte. Dombynak — német élményeire hivatkozva — konkrét orvosi tapasztalatai lehettek a pestisről, mely ennek a szövegrésznek a gerincét képezi. Ekkor már nagyrészt (például a korábban említett Stahl kivételével) elvetették azt az arisztotelészi megállapítást, mely szerint a léleknek fontos szerepe volna a megbetegedésekben, és a tudósok döntő többsége felismerte, hogy a betegségek eredendően testi folyamatokra vezethetők vissza. A Boerhaave és Hoftmann nevével fémjelzett mechanojatrikus szemlélet szerint az emberi szervezet egyfajta gépezet (machina), melynek működése tudományos eszközökkel, az anyag és a mechanika törvényeivel leírható és mérhető, tehát a testben zajló folyamatokat nem a lélek irányítja, ezért a meghibásodására, jelen esetben megbetegedésekre is elegendő testi okokat keresni. A pestis tárgyalásánál Domby megis kivetelt tett: többek között Carolus Rayger (1641-1707) pozsonyi orvos megfigyeléseire való hivatkozással azt is írta, hogy a bor hatékony a rothadás ellen és segíti a gyógyulást az izzadás elősegítésével, ám kiváló a félelem és a rettegés ellen is. Azzal ugyanis, hogy vidámságot és önbizalmat kelt, , elűzi a félelmet, amely valamennyi folyadékot zavargásra és háborgásra késztet, ezt pedig a nagy szakértelemmel bíró Jérfiak szerint a megfertőződést nézve szinte veszélyesebb, mint maga a ragály." Ezzel lényegében arra utalt, hogy bizonyos esetekben mégsem beszélhetünk tisztán fizikai mechanizmusokról, hanem előfordulhatnak lelki okok, melyek végül fizikai tünetekben manifesztálódnak, természetesen nem a megbetegedés, hanem a tünetek súlyosbodása vonatkozásában. Domby deizmusa a disszertáció egészében egyértelműen észrevehető. Iermészetesen ő is úgy vallotta, hogy létezik Isten, de nem avatkozik be a teremtett világban zajló folyamatokba. A nap, , ami az élőknek óriási családját jóságával fenntartja" — tehát nem Isten, hanem az általa teremtett égitest. A gondoskodó természet látta el a Hegyalját azokkal a fizikai és geográfiai jellemzőkkel, amelyek így a legtöbb évben kiváló borokat adhatnak — ha ez nem így történik, annak se természetfeletti hatalmak az okozói, hanem egzakt módon vizsgálható és leírható törvényszerűségek. A tokaji borok , kiemelkedő és egyenesen isteni segítséget jelentenek" a betegségek legyőzésében, írta Domby az ötödik fejezet bevezetőjében, de még e kijelentés alatt sem valamiféle elvont 114 Domsy 1758, 51. 115 Domsy 1758, 16. 116 Dompy 1758, 45. 138
