Oldal 134 [134]
velői különböző életmódbeli, közte hangsúlyosan étkezési szabályrendszereket állítot¬
tak fel." E dietetikai szemlélet a korban lényegében általános volt; ugyanez a szemlélet
figyelhető meg már Pápai Páriz Ferencnél is, aki a korábban idézett Pax Corporis című
könyvében ugyanennek a fontosságát hangsúlyozta az orvosi tevékenységben.
E fejezetben érhető tetten leginkább a hoffmanni szemlélet meghaladása. Ahogy
a szőlők élettana esetén szó volt róla, Hoffmann az emberi szervezetet az inak és izmok
akaratlan vagy direkt összehúzódásával, illetve a különböző testnedvek hidraulikájá¬
val egy folyamatos mozgásban lévő entitásként írta le. Ezeket hatja at az aether, mely
lényegében az élet alapanyaga (primum movens); ez megtalálható a levegőben és az élő
szervezetekben is, az ember a légzéssel és a táplálkozással (jó esetben a kiváló hegyaljai
borokkal) veszi magához. Az aezler arisztotelészi eredetű fogalom; Welsch és Hoft¬
mann, ahogy számos kortársuk is úgy tartotta: e szubtilis, tehát tiszta és finom anyag
nagyban hozzájárul a szervezet kiegyensúlyozott, tehát egészséges működéséhez."
Welsch és Hoffmann szerint az aether a tokaji borban is jelentős mennyiségben van jelen
„s igen egészségessé teszi a bort, amely ennek eredményeképpen az emberi testnek még legapróbb
emésztéssel és elválasztással kapcsolatos erecskéjén is könnyedén átjut. Ez a borba keveredő
megfoghatatlan és légies hatóerő szervezetünk szilárd részeit erővel és életkedvvel árasztja el,
úgybogy a vér- és nedvkeringésünket is megkönnyíti." Ezzel tehát egyfajta általánosabb
érvényű stimuláló, roboráló anyagként jellemezte a bort, ami a testnedvek áramlásának
elősegítésével az emésztésre, a kiválasztásra, a vérnyomásra, a közérzetre egyaránt jó
hatással van. Domby disszertációjában azonban már nem olvasható az aezber fogalma
mint az emberi test működésében közreműködő egyfajta életszervező erő. Domby az
előző fejezetben kifejtett, a kémiai alkotóelemek differenciáltságára vonatkozó tézisét
vonatkoztatta a medicinai ismereteire, amikor a hegyaljai borok egészségre gyakorolt
hatásait vizsgálta. Ennek alapján rögzítette, hogy a magasabb savtartalmú borok na¬
gyobb hatással vannak a testre és az elmére, mint a vizesebbek, az édesebb borok termé¬
szetüknél fogva jobbak, mint a savanyúak, a még le nem tisztult, forrásban lévő borok
egészségtelenek, végül — a hoftfmanni elveket is belefoglalva — a legszubtilisebb, tehát
legtisztább és legfinomabb összetevőket tartalmazó borok a legkiválóbb hatásúak.
A magasabb savtartalmú borok jótékony fizikai hatása, hogy fokozzák az emész¬
tést és a kiválasztást, növelik a pulzusszámot és a test hőmérsékletét, erősítik az ereket,
általánosságban is erősítenek, serkentik az nyirokrendszert is. Az elmére is jótékony
hatással vannak, ahogy a szerző biztató módon megfogalmazta: , az éjszakázásokban
kimerített elmét felfrissítik, a gondokba bonyolódottat megkönnyítik, a szomorúságtól lan¬
kadtat felemelik, minden képességét csodás módon élessé teszik." Ezen túlmenően azon¬
ban gondos orvos módjára a mennyiség problematikájára is kitért: ha valaki túlságosan
sokat fogyaszt e borokból, épp az ellenkező hatást éri el vele.
98 Kapronezay 2007, 17.
99 Awszubtilitás fontos hoffmanni fogalom volt: lényegében minél tisztább és finomabb alkotóelemekből áll
valami, annál értékesebb; ez volt az akkori dietetika alapja is. Lasd Macyar 1996, 236. 27. labjegyzet.
100 Fordította: Magyar László András. Lásd MAGYAR 1996, 234.
101 Dompy 1758, 35.
133