Oldal 133 [133]
alacsony hőmérséklet miatt akár teljesen redukálódtak, hogy majd a tavaszi meleggel
éledjenek újra, akár a szőlővirágzás idejére várva annak befejeződését. Az erjedés
lassúsága hatással van a keletkező bor alkotórészeinek finomságára és tisztaságára,
azok kiválósága pedig — és itt üjra a hoffmanni keringéstan hatäsa figyelhető meg — az
emberi emésztőrendszer és vérkeringés legparányibb vezetékeibe jutva gondtalanul
áramolhatnak, fenntartva ezáltal az egészséget.
Domby a hallei professzornak tulajdonított értekezés óta megismert kémiai jelensé¬
gekkel kiegészítve összességében pontosabban írta le az erjedés folyamatát. Név említé¬
se nélkül utalt az Antonio van Leeuwenhoek (1632—1723) mikroszkópos megfigyelései
nyomán azonosított élesztősejtekre, melyek , a felszínre törve virágokat formáznak annak
[a mustnak] felszínén"; név szerint is említette a Helmont-féle erdei gázt, melyet Jan
Baptist van Helmont (1579-1644) azonositott, és amelyet ma szén-dioxidként ismerünk.
A szerző szintén alkotóelemeire bontotta a különböző típusú hegyaljai borokat, hogy
vizsgälja azok toväbbi k&miai tulajdonsägait: Hoffmann (Welsch), Neumann, Boerhaa¬
ve, illetve Stahl kísérleteit alapul véve a borszesz, a borban található olajok, a borseprő,
a borkó vizsgálataival igazolta a különböző körülmények között erjesztett mustok ha¬
sonlóságait, illetve a borok részben eltérő kémiai tulajdonságait: egyesek miért édeseb¬
bek, magasabb sav-, illetve alkoholtartalmúak vagy éppen silányabbak. A konklúziója
az előszóból és e tizedik alfejezetnek a bevezetőjéből egyaránt ismerős lehet, hiszen
harmadjára is azt hangsúlyozza: , borunk minden fajtája ugyanazon alkotóelemekből áll, és
minden eltérés oka ezeknek az elemeknek az eltérő minőségén és mennyiségén alapul"?
Azt is helyesen rögzítette, hogy , a víz, miként minden folyadéknak, úgy a bornak is
hordozöanyaga, ha több van belöle, akkor csökken a bor ereje, ha kevesebb, akkor pedig nő."
Ezzel lényegében - Stahlra való hivatkozással — az olvasóra kacsintott, amikor tippet
adott a bor kémiai feljavítására: nemesebbé (azaz édesebbé) lehet tenni e nedűket, ha
értünk ahhoz, hogyan lehet az erjedés előtt vizet kivonni (vagy valamilyen sűrűbb
anyaggal helyettesíteni) belőlük. Ezzel lényegében egyfajta mesterséges aszúsodás elő¬
idézésére utalt, azt ugyanis, ahogy korábban szó volt róla, a napfény hatásának tulaj¬
donította, melynek ereje töppeszti a bogyókat úgy, hogy azok a víztartalmuk jelentős
részét elveszítik. Domby megfigyelései arra utalnak: a hegyaljai polgárok öntudatlanul
is követik ezt az eljárást, amikor , meghosszabbítják a szüret idejét, ha a szőlőfürtök kevés¬
bé értek meg, hogy a rá következő faggyal nemesebbekké váljanak, a hideggel ugyanis a víz
részecskéi csökkennek, s ezáltal sűrűbb mustot és nemesebb bort kapnak.""
A negyedik fejezetben tért rá Domby a tokaji bor egészséges szervezetre gyakorolt hatá¬
sainak tárgyalására. Ez a fejezet egy szintén Hippokratésztől eredeztethető korabeli or¬
vosi irányzat, a dietetika hatását tükrözi. Ennek kifejezett célja az egészség megtartása,
az emberi szervezet ellenálló képességének megerősítése volt, melynek érdekében a mű¬
95 Dompy 1758, 32.
96 Dompy 1758, 31.
97 Dompy 1758, 31.
132