Seite 131 [131]
meg is tették: desztillálták és alkotóelemeire választották a bort, elpárologtatással
szilárd anyagokat választottak ki belőle, hogy a részek kémiai és fizikai tulajdonságai
szerint — mint az egyes reagensekkel való reakciók, az éghetőség vagy az erjedés köz¬
beni reszecskemozgäs - vizsgälhassäk azokat.
E fejezet mutatja a legpontosabban: Domby az orvostudomäny mely iränyzata
mellett köteleződött el attól függetlenül, hogy a legtöbbször a mechanojatrikus Hoff¬
mannt (valójában Welscht) idézte. A hallei professzor és köre a testetlen, szubtilis
aether szerepét hangsúlyozta mind a hegyaljai szőlők érési folyamataiban, mind a bor
egészségre gyakorolt jótékony hatásait illetően. A növénybe kerülő folyadékok és mi¬
nerális — földes összetevők, ahogy a mindent átjáró aether összességében szükségesek
a nedváramlás zavartalanságának biztosításához; lényegében ugyanez a helyzet az
emberi testnedvek áramlását tekintve is — Hoftmannék szerint végeredményben azért
olyan egészséges a tokaji bor, mert a mindent átjáró aezőer kimagasló mennyiségben
van jelen benne.
A harmadik fejezetből kiderül, hogy Domby is hitt valamiféle testetlen, mindent
átható anyag létezésében, mely az életműködések egyfajta katalizátoraként szolgál,
dm 6 nem az aethert tartotta annak (nem is említette, habár Hoffmann érvelésének
ez volt a legfőbb pontja a tokaji borokat illetően), hanem egy hasonlóképp immate¬
riális erő, a különböző spirizusok szerepét hangsúlyozta, melyek közé a flogisztont is
beleszámította. Utóbbi a kemiatrikus szemléletű medicina legfőbb képviselői, Johann
Joachim Becher (1635-1682) és kifejezetten Georg Ernst Stahl (1659—1734) munkás¬
ságában életre hívott fogalom volt."
Domby Neumannra való hivatkozással úgy tartotta, hogy minden bor öt össze¬
tevővel bír, ezek az esszenciális olajok (oleosarum partium essentialium), a különböző
sók (salinae), a fold (zerra), illetve a viz (agwa). Az utolsó alkotóelem egyfajta testetlen
matéria, az éghető spiritus avagy flogiszton volt, vagy, ahogy a szerző nevezte: spirif¬
uum inflammabilium seu phlogistarum partium.” Ez az öt összetevő a kemiatria angol
kepviselöje, Thomas Willis (1621-1675) munkässägäban is megközelitöleg hasonlö¬
képp jelent meg: ő úgy tartotta, hogy minden létező organizmus öt kémiai alapelem¬
re bontható: spirizusra, sóra, vízre, földre, illetve kénre." Egy bor minőségét, tehát
fizikai és kémiai jellemzőit ezen részeknek az egymáshoz viszonyított mennyisége
és minősége adja meg, azonban a legkiválóbb borokban, mint a hegyaljai, a spiri¬
tus-flogiszton — hasonlöan az aezherhez — kiemelkedő mennyiségben található meg.
A spiritus is jelen van az egész vilagon, mint a galénoszi pneuma vagy az arisztotelé¬
szi entelecheia, ez is egyfajta életet szervező immateriális erő; más néven spiritus uni¬
versalis, spiritus mundi vagy Stahl megnevezésében anima, csak hogy a legismertebb
fogalmakat említsük. Galénosz úgy tartotta, hogy ezek a pneumák avagy spiritusok
az emberi szervezetben is megtalälhatök: a pneuma phüszikon vagy spiritus naturalis
91 ScHULTHEISZ 2013.
92 Neumann 1735, 400-403.
93 ScHULTHEISZ 2013, 15-16.; Macyar 2015, 13.
130