Page 121 [121]
OCR
A legkorábbi ismert és részletes meteorológiai feljegyzéseket a Gömör vármegyei orvos Bácsmegyei István (1689—1735)" írta, Domby az ő megfigyeléseit szintén alapul vette a disszertációjában.? Ugyanitt jelentette meg számos hegyaljai vonatkozású publikäciöjät az eperjesi orvos, Johann Adam Raymann (1690/92?-1770) is.“ A disszertáció szövege arra enged következtetni, hogy Domby nem ismerte Komáromy, illetve Keler szövegeit. Többször említette azonban Fischert, Raymannt, Matolait, illetve Bácsmegyeit; utóbbi szerzők szerepeltetése jól mutatja, hogy a doktorjelölt igyekezett tájékozódni kora hazai szakirodalmában is. A tokaji bor egészségre gyakorolt jótékony hatása — különösen Komáromy diszszertációja óta — a határainkon túl is felkeltette a tudósok érdeklődését. A nördlingeni Johann Melchior Welsch (1697-1742) 1721-ben a hallei egyetem híres professzora, Friderich Hoffmann (1660-1742) elnöklete alatt vedte meg De vini Hungarici excellente natura virtute et usu cimmel kiadott orvosdoktori disszertációját." Ennek szövegét később a hoffmanni életműben, az ő szerzőségével többször is kiadták: 1740-ben az Opera Omnia ötödik kötetében, 1739-ben az Opuscula medica varii argumenti cimü kötetben" jelent meg. Domby az Opuscula medica varii argumenti-t hasznalta a diszszertációjának írásakor, a szöveget Hoffmann-nak tulajdonítva. Nem csupán Domby tévedett a szerzőséget illetően: a hazai szakirodalom többségében — Csoma Zsigmondot leszámítva, aki pontos könyvészeti adatok nélkül, de hivatkozott Welsch disszertációjára" — Friderich Hoftmannt jelölték meg a De vini Hungarici szerzőjének, az 1721-es kötetet pedig a hallei professzor értekezése első kiadásának tartották." Ettől függetlenül Hoffmann is foglalkozott a tokaji borral: az először 1722-ben megjelent Observationum physico-chemicarum selectiorum cimü köteteben Historia vini Tockaviensis Hungarici cum ejus indole, genesi et virtute címmel közölt egy rövidebb értekezést," melynek tartalma részben eltér a hibásan neki tulajdonított De vini Hungarici-etöl, Domby ennek 1736. évi kiadására is többször hivatkozott a disszertációjában." 41 Életútjáról lásd Kiss 2015. Sebastian Edzardi a pietizmust támadó kötetében arról értesített, hogy amióta Bácsmegyi a gömöri hivatalát elhagyva Udali báró háziorvosa lett Erdélyben, pápista lett belőle, és semmilyen hírt nem hallani róla: , Ein ander hallischer Studiosus Bácsmegyi, der Schaden am Gesicht hat, ist Medicinae Doctor geworden. Einige wenige Jahre ist erst Physicus Comitatus Gömöriensis gewesen, hernach aber Medicus des Herrn Obristen Barons Udali. Dieser ist auch zum Papstthum abgefallen. Für 2. Jahren soll er in Siebenbürgen gewesen seyn. Wo er sich itziger Zeit befinde, hat mir niemand zu sagen Gewufst.” Lásd EDZARDI 1729, 142. 42 BÁcsMEGYEI 1721. 43 Reimann néven is ismert. Lásd RAYMANN 1720a; RAYMANN 1720b; RAYMANN 1722a; RAYMANN 1722b; RAYMANN 1723; RAYMANN 1724; RAYMANN 1725; RAYMANN 1726; RAYMANN 1727; RAYMANN 1730; RAYMANN 1742. 44 Wetscu 1721. Orvoscsalad sarja, a jénai és a hallei egyetemen tanult, 1734-től nördlingeni városi orvos lett. Életútjáról lásd BevscHLAG 1803, 540. 45 Horrmann 1740. 46 Horrmann 1739. 47 Csoma 1998, 860. 48 MAGYAR 1996. Magyar egyébként leírta, hogy nem talált korábbi elérhető példányt az összehasonlításhoz, így ő az Opera Omniából fordított. 49 Horrmann 1722. 50 Horrmann 1736. 120
