Oldal 116 [116]
OCR
képviselője; a betegségek diagnózisát egyre inkább pontosságra törekvő anamnézis, illetve tünettanvizsgálatokkal állították fel. Egyre sürgetőbbé vált az egyes járványok esetén, mint a hazánkban is taroló pestis, vérhas vagy kiütéses tífusz határokon átívelő, tudományos alapokon nyugvó megfigyelése. Annál is inkább, mert a háborúk, illetve aszályok" amúgy is megtizedelték a lakosságot, de az ezek nyomában járó pandémiák kordában tartását csak ennek segítségével remélhették. Ezen megfigyelések publikálásában élen jártak a magyar tudósok által is olvasott, kezdetben külföldi tudományos folyóiratok, melyek a különböző természettudományi eredmények, ismeretek közlésében, sőt statisztikai jellegű közlésekben is jeleskedtek." Mivel ilyen jellegű tanulmányokat és kisebb közleményeket a Magyar Királyság területéről is küldtek publikálásra, a hazai vonatkozású események (legyenek akár meteorológiai, akár infektológiai jellegűek) szintén a tudományos közösségi gondolkodás részeivé válhattak; ilyen közlemények tényanyagát Domby is beépítette a disszertációjába. Domby Sámuel felsőfokú tanulmányairól meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre. Korabeli életrajzírói: Horányi Elek (1736—1809)," illetve Weszprémi István (1723-1799)" nem tárgyalták e témakört. Gyárfás Ágnes, aki a legbehatóbban foglalkozott az orvos életútjával és munkásságával, csupán annyit említett, hogy az egyetemi éveit Utrechtben töltötte, ahol a doktori fokozatot is megszerezte. Gyulai Éva a Borsod vármegyei főorvosokról írott tanulmányában a praxisával, illetve a neve alatt megjelent kötetekkel foglalkozott behatóbban, Domby felsőfokú tanulmányaival nem." A Sárospataki Református Kollégium beiratkozási naplója nem tartalmazza a nevét, egy a Kézirattárban található tógátusi katalógus adatai alapján azonban kiderül, hogy Domby szintén pataki diák volt: gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1746. március 22-én iratkozott be a kollégium akadémiai tagozatára." E kéziratos beiratkozási napló a pataki felsőfokú tanulmányokat végző, a ruházatuk alapján tógátusoknak nevezett diákok névsorát tartalmazza 1700-tól 1831-ig, de a kötetnek ez a szakasza biztosan egy korábbi kézirat másolata, mivel feltüntették Domby neve mellett a foglalkozását (Physicae Com. Borsod.) is, mely főorvosi tisztséget 1761 és 1779 között töltötte be.” Pataki tanulmányait követően — a kor szokásainak megfelelően — Domby több évig tartó peregrinációra indult. Erre disszertációjának előszavában is utalt, amikor megjegyezte, hogy egyetemi tanulmányainak lezárását megelőzően élt a németek és a bajorok között is. A fennmaradt egyetemi matrikulák szerint hivatalosan két külföldi egyetemre iratkozott be: 1754. május 13-án a frankfurtira, " illetve 1756. április Mint az 1718-as, melyről a Domby által is idézett Raymann is beszámolt, lásd RAYMANN 1720a. Daniel Fischer tervezett hazánkban hasonlót, lásd TARNA1 1956. ScHULTHEISZ 2006, 227-231. Horänvı 1775, 526. WESZPRÉMI 1778. GYÁRFÁS 1983, 80. GYULAI 2017. Catalogus Studiosorum — Series Togatorum A. 1700-1831, 21. Lásd Sárospataki Református Kollégium Kézirattara, Kt.3224. Lasd TAR 2004, 96. 12) Gyutar 2017, 103. 13. Tar 2004, 96. H © \O 00 -J O Ut Mr 115
