Oldal 89 [89]
s miután ezektől alaposabban felmelegedtek, a szőlőket mintegy a legfinomabb és leg¬
megfelelőbb levet nyújtó fürdőben részesítik, és a lehető legnagyobb mértékben segítik
a szőlőfürtök beérlelésében. Az a föld, amely mozdítható kövekkel kevert, kavicsos és
homokos, a nedvességet kiválóan átereszti és a szőlőknek nagyon tisztán adja tovább
a táplálásukra; mivel azonban úgy tűnik, hogy a nedvesség kevesebb hőben részesül,
megfigyelhető, hogy az általa nyújtott még igen erős bor is kevésbé édes.
Néhányan a tokaji bor rendkívüli kiválóságát az aranyat tartalmazó földből szokták
eredeztetni. A tudós Siegesbeck? arról számol be, hogy az a tokaji körzetből hozott és
kis kövekkel kevert föld is, amelyet ő birtokol, teli van úgynevezett aranylángocskákkal.??
De annak a kifejtését, hogy miként megy át a valódi arany a szőlők levébe és hogyan ne¬
mesíti azt, azoktól kell kérni, akik az arany, a cukor és a szőlő egymásra gyakorolt hatá¬
sáról és az arany és a bor felbonthatatlan szövetségéről szeretnek beszélni. Úgy tűnik, ta¬
pasztalatukkal igazolják, hogy a természetes arany éltető lévé tud változni. Valóban nem
lehet tagadni, hogy olykor olyan fürtök nőnek itt, amelyek szemeiben bizonyos pontocs¬
kák avagy magok aranyként csillognak. Emlékszem, hogy egykor magam is nagy gyö¬
nyörűséggel szemléltem ezeket. Ám hogy ezek nem valódi aranyból vannak, azt a tudós
Raymann," eperjesi orvos igyekezete leplezte le gondos kísérletével, amelynek leírása az
Annales medico-physici Wratislaviensesben található. A tűzben ugyanis kis repülő része¬
ket talált, de nem tudta azokat higannyal elegyíteni avagy amalgámozni, annak folyton
a felszínére törtek. Ezek természetének kiderítését további vizsgálatra hagyta.
IX. § Egyéb okok, amelyek a borunk kiválóságát növelik vagy
csökkentik.
Azt tapasztaljuk, hogy a régi szőlők termései édesebbek és nemesebbek, ezzel szem¬
ben az új szőlők nagyobb száma növeli ugyan a bor mennyiségét, de annak nemessé¬
gét csökkenti. Teljes joggal sorolják azon okok közé, amelyek 1718-ban a tokaji borok
keserű és kellemetlen ízét adták, hogy nagy és azelőtt szinte szokatlan mértékben te¬
lepítettek új szőlőket." Vannak bizonyos szőlőfajták, amelyek a többinél jobban édesí¬
tik a bort: mint az érési idejéről augusztának" mondott és az albula, " amely a szemek
és a levelek színéről kapja a nevét, és az, amelyet a mieink rendkívüli édessége mi¬
att királyi édességgel megajándékozottnak" hívnak. Mások a bor erejéhez járulnak
hozzá, mint a tumidula,? amely duzzadt szemeiről kapta elnevezését. Vannak ezek¬
52 Johann Georg Siegesbeck (1686-1755) merseburgi szärmazäsü orvos, botanikus.
53 Fischer 1732, 61.
54 Johann Adam Raymann (1690/92-1770) Eperjes, majd Säros värmegye föorvosa.
55 RayMann 1720a, 1719.
56 goher
57 köverszölö
58 királyi édes vagy királyszőlő: régi, ma már nem termesztett szőlőfajta
59 furmint
88