megtapossák, végül egyszer vagy kétszer kipréselik azokat. Így két must is lesz, az
egyiket karókkal és lábbal nyerik ki, a másikat pedig préselik; ezt kedvező évben
ítélik jobbnak a lakosok, amazt pedig akkor tartják kiválóbbnak, amikor gyengébb
időjárás jellemzi az évet. Erről már az Annales medico-physici Wratislavienses is beszá¬
molt.§ Ezeken kívül szoktak még külön muskotályos bort készíteni azokból a sző¬
lőkből, amelyek illatukban és ízükben a szerecsendióra emlékeztetnek; vörösbort pe¬
dig azokból, amelyeknek sötét a héja. Az előbbi fűszeres illatával és ízével kényeztet,
emez pedig a vörös színével és enyhe savasságával gyönyörködtet.
Szemünkkel is meggyőződhetünk arról, hogy azok az itteni szőlők, amelyek megfele¬
lőek arra, hogy elsőrangú termést hozzanak és nemes bort teremjenek, vagy keleti és
nyugati irányba vannak elrendezve, vagy északra néznek, a déli napfény pedig szaba¬
don hozzájuk tud férni. Biztosan tudjuk, hogy annál megfelelőbb a szőlők elhelyezése,
minél függőlegesebben és elevenebben érik őket a Nap sugarai, és azok heve minél
tartósabban és hevesebben dédelgeti őket. A Nap ugyanis az, ami az élőknek óriási
családját jóságával fenntartja, oly sok fát, növényt éltet, a termések annyi változatát
juttatja el a tökéletes és érett állapotra. Nem kétséges, hogy gondoskodik a borsző¬
lő, a bokrok legnemesebbike táplálásáról és növekedéséről, és nagy szolgálatot tesz,
hogy a szőlőfürtökből kifőzze a savas levet, minden nyersességüket elvegye. Ezért
ahol, miként a délre néző szőlőkben, nagyobb erővel dolgozik, mint az attól másfelé
nézőkben, a jobban mélybe hatoló hőjével a föld ölében rejtőző nyers levet kitágítja,
könnyíti, a gyökerek szomjas ajkacskáihoz könnyebben odavezeti, a vesszők és fürtök
igen szűk csövecskéin könnyebben hajtja előre, gyorsabban alakítja át, hogy a szőlők
saját természetének megfeleljen, a szemek héjába vezetve tovább oldja és dolgozik
rajta. Így végül korábbi savasságától teljesen megválik, kellemes édességre tesz szert
és olyan természetet ölt, amely legalkalmasabb arra, hogy nemesebb borrá alakuljon.
amely megérdemli vizsgálatunkat. Így néz ki ugyanis: ahogy délre az egész ország
legtágasabb, legtermékenyebb, a Tiszán messze túlnyúló síksága van közel, északra
éppúgy néhány mérföld távolságra Magyarország legmagasabb hegyei, a Kárpáti-ha¬
vasok vannak, amelyek a leghosszabb vonulatukkal nyugatról keleti irányba nyúlnak el
elválasztva Magyarországot Lengyelországtól. Ezek Szepes vármegyében a svájci Al¬
pokkal és a Pireneusokkal vetekedve magas csúcsukkal a felhők útjain is felülemelked¬
nek, és a legforróbb nyáridőben is hóval és jéggel fedett arccal fordulnak a mi hegyeink