Page 124 [124]
7.2. A KEZELÉS ÉS A PROGNÓZIS NEHÉZSÉGEI SZERHASZNÁLÓ LÁNYOKKAL ÉS NŐKKEL ® 123
in, 1998; Porter, 2002). Az orvosok és pszichológusok azt is megfigyelték,
hogy a nők fizikális betegségei pszichológiai komponenseket is tartalmaznak,
amelyek nem jelentkeznek a férfiaknál (Laurence-Weinhouse, 2001; Webs¬
ter, 2002). Ez a nemi különbség a pszichotróp gyógyszerek reklámozásában
az ilyen gyógyszert fogyasztók között a nők magas arányában is megnyilvá¬
nul (Hansen-Osborne, 1995; Nikelly, 1995). A kontextuális faktorok figyel¬
men kívül hagyása hozzájárulhat ahhoz, hogy a nők és a lányok problémáit,
mint például a bántalmazást vagy a viktimizáció más formáit, nem ismerik
fel (Harway-Hansen, 2004; Porter, 2002). Ennek egy példája, amikor nem ve¬
szik észre a fizikai traumák okozta agyi sérüléseket annak ellenére, hogy a
bántalmazás során keletkező arc-, fej- és nyaki sérülések jól láthatók. Ez a
figyelmetlenség például az alkohollal való visszaélés kettős mércéjéhez vagy
helytelen diagnózisához (Collins, 2002; Greenfield, 2002), a teljesítménnyel
és a stresszel kapcsolatos diszkrimináció hatásaihoz is hozzájárulhat. Például
kutatásokból kiderült, hogy a középiskolás lányok több akadállyal találkoz¬
nak az oktatás és a karrier terén, mint a fiúk, és hogy ezen akadályok (pl.
diszkrimináció) különösen nagy valósínűséggel jelentkeznek, amennyiben a
lányok egy etnikai kisebbségi csoport tagjai is (McWhirter, 1997). Előfordul¬
hat, hogy a pszichológusok nem fordítanak kellő figyelmet a nők és a lányok
különleges erejére és forrásaira sem, amelyek segítik őket a stresszes prob¬
lémák kezelésében. Például az Egyesült Államokban számos színes bőrű nő
és lány él kiterjedt családokban, amelyek nagyobb közösségeket alkotnak, és
támogatást nyújtanak a növekedésükhöz és a fejlődésükhöz (Reid, 2002).
A szerzőkésakutatókszintén feltártákapszichoterápiaelméleteibenafinom,
de problémás nemi előítéleteket. Ezek a következők: a) az individualizmus és az
autonómia túlértékelése, akapcsolatiképességek alulértékelése; b) a racionalitás
túlértékelése, a mentális egészség holisztikus szemlélete helyett c) nem megfe¬
lelő figyelem a lányok és nők életkörülményeire és külső hatásokra; d) a pozitív
mentális egészség meghatározása a férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákkal és
élettapasztalatokkal leginkább összhangban álló magatartásformákra alapoz¬
va; és e) az anyaság kérdéses/problémás módon való ábrázolása (APA, 2007).
A kezeléshez és gyakorlati szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos
nehézségek aránytalanul nagyobb hatással vannak a nőkre. Tanulmányok azt
is kimutatták, hogy a nők a férfiaknál több gyógyszert kapnak, főleg szoron¬
gásoldók és antidepresszánsok esetén (Hohmann, 1989; Marsh, 1995). Ez a
statisztika különösen fontos, mivel a legtöbb szerhasználat-kezelési rendszert
férfiakra alapozva alakították ki.
A nők a férfiaktól eltérő módon reagálhatnak a gyógyszerekre, és eltérő
módon bonthatják le azokat (Ackerman, 1999). Emellett egyes színes bőrű