Page 116 [116]
6.3. MÓDSZERTAN ® 115
és lakhatási körülményeik, akivel minden idejüket együtt töltik. A látszólagos
anyagi biztonság azonban továbbra is a szegénység passzív áldozatává teszi
őket, amitől ugyanúgy stigmatizáltnak élik meg az anyaságot. Nem tehetik
meg, hogy bármit megvegyenek a gyermeküknek, szükségük van a segítségre,
függő viszonyban vannak a szolgáltatóktól, az adományoktól. A tapasztala¬
tok alapjan a („j6”) anyasäg fruszträlöbb, färasztöbb, izolälttä, depressziös¬
sa tesz, összességében sokkal nehezebb, mint számítottak rä (Lupton, 2000).
Nem reális elvárások alapján ítélték meg őket, ami ahhoz vezetett, hogy ők
is elkezdték hibáztatni magukat és más droghasználókat. Amikor figyelmet
kaptak valamilyen külső személytől, azt nem önmagában és segítőnek, hanem
intruzívnak, büntetőnek értékelték, ami erősítette a stigmatizált és diszkrimi¬
nált élményüket (Banwell-Bammer, 2006). Ambivalencia és függőség jellemzi
az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a
jóléti rendszertől való függőséget jelenti is.
6.3.10. Konklúzió és módszertani kitekintés
A bemutatott vizsgálat egy többéves kvalitatív kutatási módszerű megfigye¬
léses és interjús technikákon alapuló kutatói munka eredménye, amely során
a szerhasználói populáció egy speciális csoportja (és saját magam mint ku¬
tató és anya) várandóssághoz és anyasághoz való viszonyának, értelmezésé¬
nek feltárására került sor. A kvalitatív esettanulmányok egyik legfontosabb
előnye az, hogy általa megismerhetővé válik egy jelenség, amely egy speciális
kontextushoz és populációhoz tartozik. Ennek elérése érdekében a kvalitatív
kutatásokban részletes beszámolók olvashatók a személyekről és a környezet¬
ről (settingről), hogy az olvasó a megfelelő kontextusban tudja értelmezni a
vizsgálati eredményeket. Ugyanennyire fontos a vizsgálati, elemzési és inter¬
pretációs folyamat részletes ismertetése. Lényeges, hogy a vizsgálat vezetője
megfelelően reflektív legyen a saját prekoncepcióit és élményeit illetően, ame¬
lyeken , átszűri" az értelmezéseket.
A vizsgálat során - a reflexivitásnak megfelelően - többször kellett módo¬
sítani a vizsgálati tervet. A mintáról kiderült, hogy a vártnál sokkal kevésbé
homogén: a női szerhasználói minta heterogén a szerhasználat minősége és
mennyisége, a szenvedélybetegség és felépülés közötti skálán való elhelyez¬
kedés, a kulturális háttér, agyermekekhez való viszony és a verbális kifejező¬
készség szempontjából (Kaló-Rácz, 2010; Kaló és mtsai, 2011). Ezek a faktorok
befolyásolták a várandóssághoz és az anyasághoz való viszonyt és azt arról
való beszélni-tudást és nem utolsósorban a saját interpretálási lehetőségeimet.