Oldal 102 [102]
OCR
6.3. MÓDSZERTAN ® 101 6.3.4. Adatelemzési módszer: tematikus elemzés A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők anyasághoz való viszonyának, az anyaság fogalmának számukra hordozott jelentésének feltárásához és rekonstruálásához tematikus elemzést (TA; Braun-Clarke, 2006) alkalmaztam. A tematikus tartalomelemzés egy viszonylag rugalmas és hasznos kutatási eszköz, amely gazdag, részletes és komplex leírást nyújthat egy kvalitatív anyagról (uo.). A tematikus elemzést mint idiografikus módszert alkalmaztam - azt kerestem, ami különös, nem azt, ami általános, univerzális; az eseteket kontextusba helyezve értelmeztem. A választott episztemológiai keret és metodológia a központi téma kidolgozása és kutatási kérdések megválaszolása érdekében kiemeli a célzott mintavétel és az adatgyűjtés triangulációját (résztvevői megfigyelés, interjúk, dokumentumelemzés, esetelemzés). Az elemzés fenomenológiai, mert a megélt, egyéni élmények belső perspektívájának vizsgálata a cél, és interpretatív, mert figyelembe veszi a kutató személyes , szűrőjét", és azt vallja, hogy a megértéshez szükség van interpretációra. A tartalomelemzés első lépéseként az adatok ismételt, elmélyült olvasása során keressük már a jelenségeket és a kódokat. A beazonosított kódokhoz idézeteket csatolunk az adatokból. Ezekből alkotjuk meg a témákat és az altémákat. A témakeresés kezdeti szakaszában megalkotott tematikus térkép a kutatót segíti abban, hogy vizualizálni tudja a témákat (Braun-Clark, 2006). A tématérkép, amelyet a kódolás után készítünk, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk a kutatás által vizsgált kérdésekről. 6.3.5. Etikai megfontolások A vizsgálat során figyelembe vettem a Magyar Pszichológiai Társaság Szakmai Etikai Kódexének (2004) pszichológiai kutatásokra vonatkozó általános, kutatásetikára és a publikációkra vonatkozó irányelveit. Különösen figyeltem a kvalitatív kutatásokban felmerülő etikai problémák kezelésére a különböző módszerek alkalmazásának megfelelően. A résztvevőket tájékoztattam a vizsgálat céljáról, és az interjúalanyok minden esetben beleegyező nyilatkozatot írtak alá. A vizsgálatot az Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottság (EPKEB) hagyta jóvá 2009-ben. A résztvevői megfigyelésben a szerepem nyílt volt, semmi nem indokolta a rejtett pozíció felvételét. Az interjúk készítése során figyeltem arra, hogy az élettörténetről, személyes tapasztalatokról való beszámoló segíthet a résztve
