6.3.4. Adatelemzési módszer: tematikus elemzés
A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők anyasághoz való viszonyának,
az anyaság fogalmának számukra hordozott jelentésének feltárásához és re¬
konstruálásához tematikus elemzést (TA; Braun-Clarke, 2006) alkalmaztam.
A tematikus tartalomelemzés egy viszonylag rugalmas és hasznos kutatá¬
si eszköz, amely gazdag, részletes és komplex leírást nyújthat egy kvalitatív
anyagról (uo.).
A tematikus elemzést mint idiografikus módszert alkalmaztam - azt ke¬
restem, ami különös, nem azt, ami általános, univerzális; az eseteket kontext¬
usba helyezve értelmeztem. A választott episztemológiai keret és metodológia
a központi téma kidolgozása és kutatási kérdések megválaszolása érdekében
kiemeli a célzott mintavétel és az adatgyűjtés triangulációját (résztvevői meg¬
figyelés, interjúk, dokumentumelemzés, esetelemzés). Az elemzés fenomen¬
ológiai, mert a megélt, egyéni élmények belső perspektívájának vizsgálata a
cél, és interpretatív, mert figyelembe veszi a kutató személyes , szűrőjét", és azt
vallja, hogy a megértéshez szükség van interpretációra.
A tartalomelemzés első lépéseként az adatok ismételt, elmélyült olvasása
során keressük már a jelenségeket és a kódokat. A beazonosított kódokhoz
idézeteket csatolunk az adatokból. Ezekből alkotjuk meg a témákat és az al¬
témákat. A témakeresés kezdeti szakaszában megalkotott tematikus térkép a
kutatót segíti abban, hogy vizualizálni tudja a témákat (Braun-Clark, 2006).
A tématérkép, amelyet a kódolás után készítünk, nagyban hozzájárul ahhoz,
hogy teljesebb képet kaphassunk a kutatás által vizsgált kérdésekről.
6.3.5. Etikai megfontolások
A vizsgálat során figyelembe vettem a Magyar Pszichológiai Társaság Szak¬
mai Etikai Kódexének (2004) pszichológiai kutatásokra vonatkozó általános,
kutatásetikára és a publikációkra vonatkozó irányelveit. Különösen figyeltem
a kvalitatív kutatásokban felmerülő etikai problémák kezelésére a különbö¬
ző módszerek alkalmazásának megfelelően. A résztvevőket tájékoztattam a
vizsgálat céljáról, és az interjúalanyok minden esetben beleegyező nyilatkoza¬
tot írtak alá. A vizsgálatot az Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottság
(EPKEB) hagyta jóvá 2009-ben.
A résztvevői megfigyelésben a szerepem nyílt volt, semmi nem indokolta
a rejtett pozíció felvételét. Az interjúk készítése során figyeltem arra, hogy az
élettörténetről, személyes tapasztalatokról való beszámoló segíthet a résztve¬