Page 100 [100]
OCR
6.3. MÓDSZERTAN ® 99 adatgyűjtési módszert alkalmaztam: résztvevői megfigyelést, félig strukturált és mélyinterjúkat, dokumentumelemzést. 6.3.2. Módszer: esettanulmány Az esettanulmány önmagában nem egy módszer, hanem inkább egy megközelítés különálló entitások vizsgálatára, amelyeket különböző módszerekkel gyűjtöttem és elemeztem. Az elemzési egység: az eset (egy szervezet, egy város, egy jelenség, egy csoport, egy páciens, egy intervenció stb.), amely ,,természetes előfordulás definiálható határokkal" (Bromley, 1986: 8). Az esettanulmány fókuszált, mély, pontos vizsgálatokat jelent, amely lehet kvalitatív és kvantitatív is. Az esettanulmánynak öt - az adatgyűjtés és -elemzés szempontjából - fontos módszertani jellemzője van: az idiografikus perspektíva, a kontextuális adatok gyűjtése, az adat- és módszer-trianguláció, az idői perspektíva és a részletes feltárás. Az első az idiografikus perspektíva: a különleges vizsgálata az általános helyett; a különleges tulajdonságainak leírása. Ehhez szükség van a kontextuális adatok gyűjtésére, amely holisztikus szemléletet tükröz; az eset nem vizsgálható a környezet ismerete és a kettő viszonyának feltárása nélkül (vö. ökológiai kontextus", Bromley, 1986: 25). Az eset különböző dimenzióinak megvilágítása, különböző (társas, fizikai, pszichológiai, szimbolikus) kontextusokba való beágyazottságának megértése különböző adatgyűjtési és -elemzési módszerekkel és eszközökkel történik, vagyis alkalmazzuk a trianguláció elvét. Az esettanulmányban egy bizonyos idői keretben történik a vizsgálat, így lehetőséget teremt a reflexióra, a változásra és fejlődésre. És végül egy bizonyos eset részletes feltárása betekintést nyújt pszichológiai és társas folyamatokba, ezáltal lehetőséget ad új elméletek és hipotézisek megfogalmazására (Willig, 2008). Az esettanulmány megtervezésekor szükség van az eset mint egység meghatározására (mit vizsgálunk?), az adatgyűjtés és elemzés módszereinek kiválasztására (hogyan vizsgáljuk?) és annak definiálására, hogy intrinzik érdeklődés vagy elméleti megfontolások vezetnek-e bennünket (Willig, 2008). Jelen vizsgálatban az eset az anyaság szerhasználói megértésének jelensége, az adatgyűjtési és -elemzési módszerek kiválasztását a ftenomenológiai-feminista paradigma határozta meg, és a trianguláció vezette. Az esettanulmány jellege szerint instrumentális: a vizsgált esetek jó példái egy általános jelenségnek, amelyre a kutatási kérdés irányul. Több esetet vizsgáltam a jelenség minél pontosabb leírása érdekében. A vizsgálatot intrinzik érdeklődés vezette,
