Oldal 100 [100]
6.3. MÓDSZERTAN ® 99
adatgyűjtési módszert alkalmaztam: résztvevői megfigyelést, félig strukturált
és mélyinterjúkat, dokumentumelemzést.
6.3.2. Módszer: esettanulmány
Az esettanulmány önmagában nem egy módszer, hanem inkább egy megkö¬
zelítés különálló entitások vizsgálatára, amelyeket különböző módszerekkel
gyűjtöttem és elemeztem. Az elemzési egység: az eset (egy szervezet, egy vá¬
ros, egy jelenség, egy csoport, egy páciens, egy intervenció stb.), amely ,,ter¬
mészetes előfordulás definiálható határokkal" (Bromley, 1986: 8). Az esetta¬
nulmány fókuszált, mély, pontos vizsgálatokat jelent, amely lehet kvalitatív és
kvantitatív is.
Az esettanulmánynak öt - az adatgyűjtés és -elemzés szempontjából - fon¬
tos módszertani jellemzője van: az idiografikus perspektíva, a kontextuális
adatok gyűjtése, az adat- és módszer-trianguláció, az idői perspektíva és a
részletes feltárás. Az első az idiografikus perspektíva: a különleges vizsgálata
az általános helyett; a különleges tulajdonságainak leírása. Ehhez szükség van
a kontextuális adatok gyűjtésére, amely holisztikus szemléletet tükröz; az eset
nem vizsgálható a környezet ismerete és a kettő viszonyának feltárása nélkül
(vö. ökológiai kontextus", Bromley, 1986: 25). Az eset különböző dimenzi¬
óinak megvilágítása, különböző (társas, fizikai, pszichológiai, szimbolikus)
kontextusokba való beágyazottságának megértése különböző adatgyűjtési és
-elemzési módszerekkel és eszközökkel történik, vagyis alkalmazzuk a tri¬
anguláció elvét. Az esettanulmányban egy bizonyos idői keretben történik
a vizsgálat, így lehetőséget teremt a reflexióra, a változásra és fejlődésre. És
végül egy bizonyos eset részletes feltárása betekintést nyújt pszichológiai és
társas folyamatokba, ezáltal lehetőséget ad új elméletek és hipotézisek megfo¬
galmazására (Willig, 2008).
Az esettanulmány megtervezésekor szükség van az eset mint egység meg¬
határozására (mit vizsgálunk?), az adatgyűjtés és elemzés módszereinek ki¬
választására (hogyan vizsgáljuk?) és annak definiálására, hogy intrinzik ér¬
deklődés vagy elméleti megfontolások vezetnek-e bennünket (Willig, 2008).
Jelen vizsgálatban az eset az anyaság szerhasználói megértésének jelensége,
az adatgyűjtési és -elemzési módszerek kiválasztását a ftenomenológiai-femi¬
nista paradigma határozta meg, és a trianguláció vezette. Az esettanulmány
jellege szerint instrumentális: a vizsgált esetek jó példái egy általános jelen¬
ségnek, amelyre a kutatási kérdés irányul. Több esetet vizsgáltam a jelenség
minél pontosabb leírása érdekében. A vizsgálatot intrinzik érdeklődés vezette,