Page 91 [91]
OCR
90 m 5. SPECIÁLIS SZERHASZNÁLÓ NŐI CSOPORTOK is nehezen, hiszen akkor már nem tudják az összes idejüket a gyermekre áldozni (Banwell-Bammer, 2006). Az anyaság, az anyai élmények teljességgel pozitív élményként való ábrázolása kérdésessé válhat, amikor ez az idealizált konstrukció és az anyák valós tapasztalatai találkoznak. A nők anyaság-reprezentációival foglalkozó vizsgálatokban a feminista perspektíva új lehetőségeket nyitott a konceptualizációra: az ambivalencia vizsgálatára (vö. HollwayFeatherstone, 1997; Oberman-Josselson, 1996; Sevón, 2005; Shelton-Johnson, 2006; Weaver-Ussher, 1997, idézi Schreur, 2009). Ez megjelenik a felsőbb osztálybeli karrier és/vagy család kérdéskörben is, már a várandósságtól kezdve. Habár a fő diskurzust az anyaságról továbbra is az ideologizált és normatív elképzelések uralják, és ezektől nem lehet teljesen megszabadulni, az anyáknak lehetőségük van rá, hogy megkérdőjelezzék a domináns narratívát, és ellenálljanak neki, vagy elfogadják (Schreur, 2009). 5.1.3. Szerhasznälat &s anyasäg/szülöseg A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban bizonyos kockázatok esetén megnőhet a szerhasználat valószínűsége. Több faktor van, amely prediszponál a szerhasználatra, vagy amelyből a szerhasználat ered, ezek közül a legtöbb a szegénységhez köthető, vagy olyan életkörülményhez, amely hátránnyal jár a gyermek, a szülők és a közösségek számára. Ugyanakkor, ha a szerhasználatot időben felfedezik és multidiszciplináris közegben kezelik, az intervenciók hatásai valószínűleg túlmutatnak az anyán vagy az apán. A kezdeteknél van esély arra, hogy enyhítsük az egyenlőtlenségeket, és lehetővé tegyük a gyermek normális kötődésének fejlődését (Crome, 2010). A vizsgálatok nagy része kiemeli azt, hogy 1. a szerhasználat együtt jelenik meg a mortalitással és morbiditással, továbbá a szociális egyenlőtlenségekkel; 2. a szerhasználó szülők nem feltétlenül rossz szülők, de több másodlagos probléma eredhet a szerhasználatból, ami szűkíti a lehetőségeiket; 3. léteznek hatékony intervenciók a szerhasználat majdnem minden formájára; 4. ennek a sokszor marginalizált csoportnak az ellátási forrásait is növelni kell, beleértve a szakemberek képzését; 5. a szolgáltatások koordinációját multidiszciplináris és több szolgáltatót bevonó keretrendszerben kell végezni;
