Page 90 [90]
OCR
5.1. A SZERHASZNALO VARANDOS NOK JELLEMZOI ® 89 5.1.2.1. Az anyasdg szocidlis reprezentdcidja Történetileg a női identitás és a nők társadalmi szerepei az anyaság gyakorlata és szimbolizmusa köré épültek (Gillespie, 2000: 213). A múltbeli és jelenlegi vallási, tudományos vagy politikai diskurzusokat is áthatják az anyaság szociális reprezentációi. „A nö mint Madonna, illetve mint szajha reprezentációi nem csupán a vizuális kultúra részét képezték, hanem viselkedési modellekként szolgáltak a nők számára. A kulturális kontextus, amelyben ezek a reprezentációk születtek, és amelyek számára e reprezentációk üzeneteket hordoztak, az anyát normatív módon ábrázolta a kötelességtudó, otthonteremtő, vallásos személy képében, míg a nőiség ezzel teljesen ellentétes pólusán megjelenített nőt csábítónak, deviánsnak és veszélyesnek mutatta be." (Kende, 2002) A demografikus változások eredményeképpen a nyugati társadalmakban megváltozott az anyaság élménye és kontextusa. Az anyaság posztmodernizációja (Gillespie, 2000) azt jelenti, hogy a női munkavállalás és a reprodukciós technikai lehetőségek bővülése az anyaságot egy választható opcióvá tette; nem a nőiesség/nőiség alapvető tulajdonsága többé. Ezzel együtt az anyaság jelentése megváltozik, fogalmi határai elmosódnak, ami bizonytalanságot és szélsőségességet eredményez (uo.). Ugyanakkor az utóbbi ötven évben megalkották a , jó anya" szociális reprezentációját, amelynek - a feminista szemlélet , intenzív anyaság" (Hays, 1996) fogalma szerint - a lényege az, hogy az anya minden szeretetét, idejét, türelmét és fizikai energiáját a gyermekre fordítja; a gyermek nemcsak a családi élet középpontja, de ő maga a gyermeknevelés irányítója (uo.). A ,jó anya" vagy más néven az , intenzív anyaság" szociális reprezentációja azon az elképzelésen alapszik, hogy egy megfelelő korú (vagyis: nem túl fiatal), fehérbőrű, középosztálybeli nő neveli egészséges gyermekét (Lupton, 2000). Az anyaság ezen szociális reprezentációi olyannyira hegemonikusak és pervazívak, hogy a nők magukévá teszik, és tökéletesen próbálnak megfelelni ennek, miközben közülük egyeseket - a kutatások szerint - a saját élményük alapján a (jó) anyaság frusztrálóbb, fárasztóbb, izolálttá, depresszióssá tesz, összességében sokkal nehezebb, mint számítottak rá (uo.). A nyugati társadalmak - így a magyar is — eltérő módon, korlátozottan, de próbálnak ehhez segítséget nyújtani szolgáltatásokkal (bölcsőde, óvoda, családi napközi szolgálat) és támogatásokkal (gyes, gyed). A szerhasználó anyák nem illenek bele ebbe a hegemonikus elképzelésbe (ahogyan semmilyen , mássággal" rendelkező - egyedülálló, leszbikus, kisebbségi vagy mozgássérült - anyák sem), de még a munkába visszatérő anyák
