Seite 88 [88]
5.1. A SZERHASZNALO VARANDOS NOK JELLEMZOI ® 87
használói test (különösen az injekciós szerhasználóé) egy olyan, többszörösen
értelmezendő és vizsgálandó felületet reprezentál, amely egy olyan személy
számára, aki eleve bizalmatlan az ellátórendszer iránt, veszélyforrást jelent.
Amikor a nem szerhasználó terhes nő kapcsolatba kerül az ellátórendszer¬
rel, leggyakrabban az orvostudományi megközelítéssel találkozik -— ez gyak¬
ran elidegenítő a számára. A (nyugati) orvostudomány gyógyító szakmaként
tekint önmagára, ezért a terhességet is úgy kezeli, mint egy, a normálistól
eltérő állapotot, amit , gyógyítani kell" a meglévő módszerekkel, eszközök¬
kel. Az orvos és a , beteg?" közötti - hierarchikus - viszony jellege, a hasz¬
nált orvosi eszközök és az a tény, hogy a nőgyógyászok többsége férfi (a testi
empátia hiányával) azt eredményezi, hogy a terhes nő elveszíti a kontrollt és
az autonómiát, amikor az egészségügyi ellátórendszerbe kerül (Young, 1984).
Az ellátórendszer saját magát védi, mivel szeretné elkerülni a szolgáltatás túl¬
terhelődését, és csökkenteni az orvostudomány által feltárt, bizonyított és be¬
jósolható komplikációs lehetőségeket. Magyarországon a védőnők mint női
segítők szerepe, jelentősége kiegyenlítő fontosságú lehet, ők az anyaságra és
szülésre felkészítés élettani vonatkozásai mellett a pszichés nehézségekre is
fókuszálnak (Asbóth, 2014).
A droghasználók az orvosok (háziorvosok és szakorvosok) előítéleteivel
is találkoznak - kutatások szerint a legkevésbé szívesen ellátott populáció a
droghasználóké (Paksi, 2003; Demetrovics és mtsai, 2010; Boekel és mtsai,
2013). Várandós szerhasználók esetén további problémákat okoz az egészség¬
ügyi-szociális ellátórendszer morális ítélete, amely a legálisszer- és az illegálisz¬
szer-használatot egyaránt érinti. Habár a legálisszer-használat több társadal¬
milag elfogadott és bejáratott intervenciós lehetőséggel rendelkezik (leszokást
támogató programok, mérséklés elősegítése a napi gyakorlatban), a deprivált
élethelyzetű, alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok elérésére és élet¬
módjának befolyásolására kevés hatékony eszköz, módszer és emberi erőforrás
áll rendelkezésre.
A morális ítéletek mögött legtöbbször nem azonosítható tárgyi tudás áll,
holott az utóbbi évtizedekben több vizsgálat is készült a szerhasználat rövid
és hosszú távú következményeit illetően. Például az USA-ban a Maternal
Lifestyle Study (Anyai Életstílus Vizsgálat) longitudinális kohorszvizsgálatá¬
nak keretében 1993 és 1995 között toboroztak gyermekeket négy különböző
helyszínen, egészségügyi központokban (n — 8527). Az anyák kokain- és/vagy
ópiáthasználók voltak. A vizsgálatok során a gyermekek mentális, kognitív
és motoros képességeit és viselkedési jellemzőit vizsgálták (kérdőívekkel, in¬
terjúkkal; az anyai szerhasználatot vizeletmintán ellenőrizték). A kokain- és/
vagy ópiáthasználatnak antepartum kitett gyermekeknél általában alacso¬