Page 85 [85]
OCR
84 m 5. SPECIÁLIS SZERHASZNÁLÓ NŐI CSOPORTOK A legális szereket (pl. alkohol, gyógyszer) és az illegális szereket rekreációs célból használó nők eljutnak az ellátórendszerbe, de a szerhasználatuk jellegéről, mértékéről nem adnak a személyzetnek megfelelő tájékoztatást (Kaló és mtsai, 2011). Így nem juthatnak releváns információkhoz, amely a saját maguk és a magzat egészségét szolgálná, de gyakran a szociális és egészségügyi rendszer dolgozói sem felkészültek arra, hogy megfelelő, tárgyi tudást, szakmai-tudományos ismereteket tartalmazó és nem előítéletes tájékoztatást nyújtsanak. Annak ellenére, hogy a magyarországi terhesgondozási protokollnak több tájékoztató és ellenőrző funkciója van, és kedvező irányú elmozdulás látható, a szerhasználat kezelése és következményeinek ismerete hiányos. A várandósgondozásról szóló legújabb jogszabály szerint tájékoztatást kell adni a szerhasználat várható hatásairól, a prevenciós, segítő és tanácsadó, terápiás lehetőségeiről is (26/2014 [IV. 8.] EMMI rendelet, 10. §). Az egészségügyi személyzet általában nem kedveli a szerhasználó populációt, negatív érzéseket (frusztráció, neheztelés, tehetetlenség) vált ki belőlük, amely érzéseket nincs módjuk professzionális formában feldolgozni, és a szerhasználó személyekről általában negatív kép él bennük (pl. potenciálisan erőszakos, manipulatív, nem motivált) (Kaló-Rácz, 2011; Kaló és mtsai, 2011; Terplan-Lui, 2007; Boekel-Brouwers-Weeghel-Garretsen, 2013). Az ellátó személyzet nem részesül megfelelő oktatásban, és nem kapnak háttéranyagokat a szerhasználati problémákról és azok kezelési módjairól, a kezelőhelyekről és az elérhető szakemberekről, továbbá nem jutnak segítséghez elakadásaik, frusztrációjuk feldolgozásához (esetmegbeszélés, szupervízió, mediálás) (Kaló és mtsai, 2011). Az illegális szereket intravénásan használó nők nagy része nem ismeri fel a terhesség kezdeti jeleit, mert a szerhasználat, illetve az azzal járó életforma jelentős testi változásokat okozott (komoly testsúlycsökkenés, menstruáció elmaradása) (EMCDDA 2000). Jelentős részük csak a második trimeszterben jut el az ellátórendszerbe, vagy a szülés komplikációinak következtében derül ki az anya szerhasználata. Ezenkívül a szociális, társas, etnikai jellemzőik és anyagi körülményeik miatt negatív tapasztalataik vannak a szociális-egészségügyi ellátórendszerről. Stigmatizációt, diszkriminációt élnek meg, amely a várandóssággal növekszik, sőt akár a saját (szerhasználói) csoport felől is megjelenik az elutasítás (Kaló és mtsai, 2011; EMCDDA, 2000). Ugyanakkor az anyaság, a gyermekvállalás és a szülőség mérföldkövet jelenthet egy szerhasználó nő életében, leszokásra, életvitelének megváltoztatására sarkallhatja, és az orvosi-védőnői vizsgálatok révén az ellátórendszerbe kerülve lehetőséget kaphat más egészségügyi-szociális problémáinak orvoslására is. A probléma a láthatatlansága, az egyén és a társadalom számára való jelentősége, illetve az
