Seite 85 [85]
84 m 5. SPECIÁLIS SZERHASZNÁLÓ NŐI CSOPORTOK
A legális szereket (pl. alkohol, gyógyszer) és az illegális szereket rekreációs cél¬
ból használó nők eljutnak az ellátórendszerbe, de a szerhasználatuk jellegéről,
mértékéről nem adnak a személyzetnek megfelelő tájékoztatást (Kaló és mt¬
sai, 2011). Így nem juthatnak releváns információkhoz, amely a saját maguk és
a magzat egészségét szolgálná, de gyakran a szociális és egészségügyi rendszer
dolgozói sem felkészültek arra, hogy megfelelő, tárgyi tudást, szakmai-tudo¬
mányos ismereteket tartalmazó és nem előítéletes tájékoztatást nyújtsanak.
Annak ellenére, hogy a magyarországi terhesgondozási protokollnak több tá¬
jékoztató és ellenőrző funkciója van, és kedvező irányú elmozdulás látható, a
szerhasználat kezelése és következményeinek ismerete hiányos. A várandós¬
gondozásról szóló legújabb jogszabály szerint tájékoztatást kell adni a szer¬
használat várható hatásairól, a prevenciós, segítő és tanácsadó, terápiás lehe¬
tőségeiről is (26/2014 [IV. 8.] EMMI rendelet, 10. §).
Az egészségügyi személyzet általában nem kedveli a szerhasználó popu¬
lációt, negatív érzéseket (frusztráció, neheztelés, tehetetlenség) vált ki belő¬
lük, amely érzéseket nincs módjuk professzionális formában feldolgozni, és a
szerhasználó személyekről általában negatív kép él bennük (pl. potenciálisan
erőszakos, manipulatív, nem motivált) (Kaló-Rácz, 2011; Kaló és mtsai, 2011;
Terplan-Lui, 2007; Boekel-Brouwers-Weeghel-Garretsen, 2013). Az ellátó
személyzet nem részesül megfelelő oktatásban, és nem kapnak háttéranyago¬
kat a szerhasználati problémákról és azok kezelési módjairól, a kezelőhelyek¬
ről és az elérhető szakemberekről, továbbá nem jutnak segítséghez elakadá¬
saik, frusztrációjuk feldolgozásához (esetmegbeszélés, szupervízió, mediálás)
(Kaló és mtsai, 2011).
Az illegális szereket intravénásan használó nők nagy része nem ismeri fel
a terhesség kezdeti jeleit, mert a szerhasználat, illetve az azzal járó életforma
jelentős testi változásokat okozott (komoly testsúlycsökkenés, menstruáció
elmaradása) (EMCDDA 2000). Jelentős részük csak a második trimeszterben
jut el az ellátórendszerbe, vagy a szülés komplikációinak következtében derül
ki az anya szerhasználata. Ezenkívül a szociális, társas, etnikai jellemzőik és
anyagi körülményeik miatt negatív tapasztalataik vannak a szociális-egész¬
ségügyi ellátórendszerről. Stigmatizációt, diszkriminációt élnek meg, amely
a várandóssággal növekszik, sőt akár a saját (szerhasználói) csoport felől is
megjelenik az elutasítás (Kaló és mtsai, 2011; EMCDDA, 2000). Ugyanakkor
az anyaság, a gyermekvállalás és a szülőség mérföldkövet jelenthet egy szer¬
használó nő életében, leszokásra, életvitelének megváltoztatására sarkallhatja,
és az orvosi-védőnői vizsgálatok révén az ellátórendszerbe kerülve lehetőséget
kaphat más egészségügyi-szociális problémáinak orvoslására is. A probléma a
láthatatlansága, az egyén és a társadalom számára való jelentősége, illetve az